Idézetek a vallásról
Amennyire én emlékszem, nincs egyetlen szó sem az evangéliumokban az intelligencia dicséretéről.
A szekta olyan vallás, amelyiknek nincs politikai hatalma.
A vallás egyik legártalmasabb hatása, hogy a morált el akarja választani az emberek és a többi élőlény szenvedésétől. A vallás alapján az emberek erkölcsösnek képzelik azokat a törekvéseiket, amelyeknek nincs semmi közük a szenvedéshez, vagy annak enyhítéséhez. Mi több, egészen immorális törekvéseket is erkölcsösnek vélhetnek - amikor pontosan ezek a törekvések okoznak szükségtelenül másoknak rettenetes szenvedést. Ezért lehet, hogy Önök, keresztények, néha "több" erkölcsi energiát fektetnek be az abortuszellenes küzdelmükbe, mint a népirtások ellen. Ezért érdekli Önöket sokkal jobban az embriók sorsa, mint az őssejt-kutatás életmentő lehetőségei. És ezért képesek az óvszer ellen prédikálni fekete Afrikában, ahol minden évben milliók halnak meg AIDS-ben.
Az evangéliumokban Jézus mélyenszántó gondolatokban fogalmazza meg, hogyan alakítja át a szeretet az emberi életet. Nem szükséges elhinnünk, hogy szűztől fogant, és halála után szuperhős módjára visszatér a Földre, ahhoz, hogy megfontoljuk szavait.
Aki úgy véli, hogy a Tízparancsolatnál nem lehet jobb megfogalmazást adni az erkölcsről, valóban tartozik annyival önmagának, hogy elolvasson még néhány szent könyvet. (...) Mahávira, a dzsain pátriárka egyetlen mondatával felülmúlta a Biblia minden erkölcsiségét: "Ne bánts, ne sebezz meg, ne nyomj el, ne vess szolgaságba, ne sérts, ne kínozz, ne gyűlölj, ne gyilkolj egyetlen teremtményt és egyetlen élőlényt sem!". Képzeljük el, mennyire más lenne a világ, ha ez lenne a Biblia legfőbb előírása!
Hogy a Biblia tökéletes erkölcsi útmutató lenne, az egyszerűen megdöbbentő gondolat, ha tekintetbe vesszük, mi áll benne. Isten egyenesen azt tanácsolja a szülőknek, hogy valahányszor gyerekeik rakoncátlankodnak, vesszőzzék meg őket (...). Ha pedig annyira szégyentelenek, hogy még vissza is beszélnek nekik, meg is kell ölniük őket (...). De megkövezés jár az eretnekség, házasságtörés, homoszexualitás, szombatnapon végzett munka, faragott képek imádása, varázslás vétkéért, és még egy sor másik elképzelt bűnért is.
Minden hithű muzulmánnak éppen annyi oka van arra, hogy muzulmán legyen, mint Önöknek, hogy keresztények. Az ő indokaikat Önök mégsem találják meggyőzőnek. A Korán több helyütt a Teremtő tökéletes szavának nyilvánítja magát. A muzulmánok maradéktalanul hisznek ebben, akárcsak Önök a Biblia saját magára vonatkozó hasonló állításában. (...) Vajon miért nem okoz Önöknek álmatlan éjszakákat, hogy ne térjenek-e át az iszlám vallásra? Be tudják bizonyítani, hogy Allah nem az egy igaz Isten? Be tudják bizonyítani, hogy Gábriel arkangyal nem kereste fel Mohamedet a barlangjában? Természetesen nem tudják. Mégsem kell bizonyítaniuk mindezt, hogy abszurdnak minősítsék és elvessék a muzulmánok hitét. Rájuk hárul a bizonyítás terhe. (...) Az a helyzet, hogy a muzulmánok hitére vonatkoztatva Önök is pontosan tudják, mit jelent ateistának lenni. Hát nem nyilvánvaló, hogy a muzulmánok becsapják önmagukat? (...) Dehogynem! Fogjuk fel végre, ahogy Önök látják az iszlámot, pontosan úgy látja minden egyes muzulmán a kereszténységet. És minden vallással pontosan ugyanez a helyzet.
A hit lényege, hogy reméljük, Isten tényleg létezik. Ezen túlmenően a hit azonban azt jelenti, hogy tudjuk, hogy Isten létezik.
A vallás egyik igazán ártalmas hatása, hogy arra tanít, erény megelégedni a nemtudással.
A hivatalos kereszténységnek legálisan majd tizenöt évszázada volt, hogy bizonyítson. És mi lett a gyümölcse? Többé-kevésbé mindenütt a papságnál gőg és henyélés, a laikusoknál tudatlanság és szolgalelkűség, mindkettőnél pedig babona, bigottság és erőszak.
A húsvét a vallás ünnepe. A vallás ad híveinek megnyugvást, hitet, föltámadást és mennybéli üdvösséget, nagypéntek pedig adja az emberi dokumentumok dokumentumát, a keresztrefeszítés igazságát, az apostolság tanulságait... Oh, boldogok a hívők, kik ma sírnak, zokognak, de tudják, hogy már holnap este hallelujázni fognak.
Teljesen érthető, hogy a gyöngébb embernek kimondhatatlan vigasza, hogy nyomorúságában egy Hatalmas Lényhez fohászkodik; hátha cserébe kap a hatalmas úrtól egy kis kenyérmorzsát, moslékcsöppet. De egyúttal kimondhatatlan gyöngesége.
Amikor pénzről van szó, (...) mindannyian, zsidók vagy keresztények, ugyanazt a vallást követjük.
Miért van az, hogy egy ilyen szenvedéssel teli képnek kell a középpontban lennie az összes katolikus templomban? Az egyház szeret a bűnnel tanítani. Mindig csak a bűn. Miért nem támasztotta fel inkább Krisztus önmagát? Nem lett volna jobb húzás egy csoda? Ráférne az egyházra néhány új PR-szakember.
A muzulmánok minden keresztény vallást babonasággal vádolnak, mások viszont őket mondják babonásnak. Ki lehet bíró ebben a nagy pörben? Maga az értelem? De hiszen valamennyi felekezet azt állítja, hogy az értelem az ő oldalán áll. Így hát az erő bíráskodik, s ez így lesz mindaddig, míg az értelem elegendő számú koponyát át nem hat, és le nem fegyverezi az erőt.