Idézetek a vallásról
A vallás egy veszélyes eszköz... de én hiszek benne, hogy Isten létezik.
Tisztelet Istennek, tisztelet a felebarátodnak, tisztelet önmagadnak mint Isten szolgájának: ez az alapja a vallás minden formájának.
A Biblia felett legalább ezerszer megkondult már a lélekharang, elindult a halottas menet, a sírkőre rákerült a felirat, és megtörtént a gyászszertartás. A tetem azonban valahogy sosem marad a helyén.
A keresztény hit Krisztusba vetett hit. Értéke nem a hívőben rejlik, hanem abban, akiben hiszünk - nem abban, aki bízik, hanem akiben bízik.
Aki Istenről gondolkodik, imádkozik. Aki alkotásait csodálja, imádkozik. Aki bizalommal néz az égre, imádkozik. És legjobban imádkozunk akkor, mikor Istenre való gondolással segítünk embertársainkon.
Az ember űrrepülése súlyos csapást mért a papokra. Abban a levéláradatban, amely hozzám érkezett, elégtétellel olvastam sok levélíró vallomását arról, hogy a tudomány eredményeinek hatására megtagadták régi hiedelmeiket, meggyőződésükké vált, hogy Isten nincs, s hogy minden, amit nevében hirdetnek, kitalálás és ostobaság csupán.
Mivel az emberek különbözőek, az Istennel való kapcsolatuk is különféle. Azok az emberek, akikkel a Holdra utaztam, valamennyien keresztények voltak, s így először az jut eszembe, hogy szellemileg nézve mi mindannyian sokat tudtunk hozzátanulni az eddigiekhez. Egyszerűen szükséges a Teremtővel foglalkozni, ha a világmindenség ilyen távolságából ismerkedünk a Holddal és a Földdel.
A világ Isten-szőtte szőnyeg, Mi csak visszáját látjuk itt, És néha - legszebb perceinkben - A színéből is - valamit.
Nem bírom már harcom vitézül, Megtelek Isten-szerelemmel: Szeret kibékülni az ember, Mikor halni készül.
Ha szétnézünk az univerzumban és felemeljük azt a sok fizikai és csillagászati véletlent, amely létezésünkhöz hozzájárult, úgy tűnik, mintha az univerzum bizonyos értelemben tudott volna a jövetelünkről.
A vallás nem a gyáváké, hanem olyan embereké, akik veszélyesen akarnak élni.
A vallás egy tudomány, olyan értelemben, hogy a legtisztább tudás. Mégsem tudás abban az értelemben, ahogy a kémia és fizika az. Nem kifelé irányuló tudomány, hanem a befelé haladás tudománya.
Itt a magyarázata, miért távolodnak el a fiatalok az egyháztól. Mert az egyház folyton csak a halálról prédikál, mert csak arra tanít, hogyan kell meghalni, és nem arra, hogy hogyan éljünk. Mert megtagad az embertől minden jogot, és csupán kötelességekkel halmozza el. Mert hallani sem akar földi boldogságról, hanem azt a mennyei üdvösségre tartogatja. Ugyanakkor, aki Isten törvényei és a társadalmi közösségvállalás szabályai szerint él, a földön is megtalálja a boldogságot. Papjait meg károgó varjakká formálja, akiknek a szemében halálos bűn a madárkák önfeledt, ártatlan csicsergése, holott teli torokból zengik az Úr dicséretét.
A legfőbb érték a hit. De egy olyan világban, amely annyira különbözik a kétezer év előttitől, egy olyan világban, amelyet teljesen átitatott a materializmus, csak a tettek kelthetnek hitet, a szavak nem. Túl sok ígéret hangzott el Krisztusra hivatkozva. Az emberiség belefáradt a halál utáni üdvösség ígéretébe.
A különféle vallásos szekták papjai... úgy rettegnek a tudományos haladástól, mint ördög a szenteltvíztől.