Idézetek a tudásról
A nők az anyag diadalát jelentik az észen, aminthogy a férfiak az ész diadalát jelentik az erkölcsön.
Mikor éretlen a tudás? (...) Amikor annak ad hatalmat, akiben még nincs meg az a bölcsesség, amely a használatához szükséges.
Minden kép, amely az öt érzékszerv révén az emberi agyba jut, beágyazódik valamely apró sejtbe, ahol összezsugorodik és elhal használatlanul, vagy élénk és egészséges lesz az állandó használat révén.
Csak egy mód létezik, ahogyan meg lehet tanulni valamit. Mégpedig cselekvéssel.
A műveltséget magunknak kell megszerezni. Senkitől nem kaphatjuk meg: a mi dolgunk. Dolgozni kell azon, hogy megszerezzük, és azon is, hogy megőrizzük. A műveltség nem azt jelenti, hogy tudjuk, hanem azt, hogy tesszük.
Végezhet valaki a legjobb egyetemen, sőt a fejében tárolhatja a világ összes enciklopédiájának minden adatát, ha nem képes ezt a tudást megszervezni és tettre váltani, akkor semmit sem ér, sem neki, sem a világnak.
- A psziché? - Az a gondolkodó tudat, amely megmondja nekünk, hogy mennyire élők tudunk lenni (...). Ez az az érzék, amely megsúgja, hogyan légy hű önmagadhoz.
Amit egyetlen elme előállíthat, felhalmozhat, birtokolhat más elméktől függetlenül, viszonylag kevés. De amit egyetlen agy összegyűjthet és irányíthat más, jól együttműködő elmékkel együtt, gyakorlatilag határtalan.
A szív hazudik, a fej megtréfál, de a szem az igazat látja. Nézz a szemeddel! Hallj a füleddel! Ízlelj a száddal! Szagolj az orroddal! Érezz a bőröddel! Akkor következik csak a gondolkodás, utána, s így megismered az igazságot!
Egyesek szerint a zseni képes rendszerbe foglalni a különálló dolgokat, szintetizálja az ismereteket, meglát mások számára láthatatlan összefüggéseket.
Az ember huszonkét éves korában még mindent tud, csak később, harmincévesen kezd kételkedni a tudásában, s hatvan felett gondolkodik el azon, hogy mi az ördögnek járt az egyetemre, ha semmi olyant nem tanult, ami megvédelmezte volna, de legalább elviselhetővé tette volna az életet?
Elveszíthetik a Boldogságba mint Legfőbb Jóba vetett hitüket, és akár az is előfordulhat, hogy elhiszik, az élet célja valahol az ember jelenlegi érdeklődési körén túl, azon kívül van, hogy az élet célja nem a jólét fenntartása, hanem a tudatosság elmélyítése, a tudat megtisztítása, és a tudás gyarapítása.
Nem a babona, nem a vakhit ad igazi nyugalmat, hanem a tudás az, ami megszerzi a lelkek egyensúlyát.
Az értelem nem a válaszokban található, hanem a kérdésekben. A világ (...) idővel összetörik. Azonban akik megkérdőjelezik a dolgokat, azok maguktól megtalálják a válaszokat is.
Hidd el nekem, drága barátom, a tudás nem mindig áldás! A végtelen tudás ijesztő, taszítja azokat, akik nem képesek rá, s csak a végtelen magányosságot hagyja maga után.