Idézetek a tudásról
Okosabbnak néz ki az ember, ha kérdez, mint ha kukán hallgat.
Senki ne akarja bemesélni azt, hogy tisztában volt saját zsenialitásával: a zseni ostoba kaland, tudja, hogy mit mer, de azt már nem, hogy mit ér.
Nem szükséges mindenkivel közölni, amit tudsz. (...) Az emberek nem szívesen viselik el az olyan társaságot, akik többet tudnak náluk. Ez idegesíti őket.
A kreativitást olykor tévesen azonosítják a szokatlan, ám teljesen értelmetlen dolgok létrehozásával. A valódi kreativitás azonban nem abban nyilvánul meg, hogy a tégla alkalmazásának kitaláljuk száz újabb módját, hanem az új problémák megoldására való képességben, abban, hogy felismerünk általános elveket, és helytálló magyarázó elméletet alkotunk.
A belső világosságot nem gyufával gyújtják.
Nehéz okosnak lenni, amikor nagyon kell. Többnyire akkor vagyunk a legostobábbak, mikor arról van szó, hogy most légy okos, Domokos!
Minél többet tudsz, annál kevesebbet értesz.
A közvetlen megfigyelés mélyíti el a leginkább a szerzett ismeretet.
Sokat olvasok, és sokat tudok. De a fontos kérdésekre nincs válasz a könyvekben.
Az viseli a legsúlyosabb terhet, aki a legtöbbet tudja. Mert az övé a felelősség.
Oszd meg a tudásodat másokkal: ez az egyik módja annak, hogy halhatatlan légy.
Abból, hogy értjük valaminek a működését, még nem következik szükségszerűen, hogy a lényegét is átlátjuk.
Ha egy ember nem tud valamit, és nem tudja, hogy nem tudja - kerüld el őt! Ha egy ember nem tud valamit, és tudja, hogy nem tudja - ébreszd fel őt! Ha egy ember tud valamit, és tudja, hogy tudja - akkor kövesd őt!
Most már tudja, hogy az elhagyott régi világ, úgy, amint van, üres, hazug és jelentéktelen, neki semmit sem mondhat, semmit sem adhat. Csak az igazán övé, ami benne van, amit él és érez. Ez az új, drágán szerzett igazság pedig végtelenül sokat ér, többet, mint az elpazarolt évek, a város minden hiúsága, bűne, szégyene. És ha így van, mégis nyert. Nem hiába szenvedett.
Hogy megértsd a világot és természetet, a tudományokat le nem nézheted. Hogy lelkébe lássál férfinak s nőnek, olvasd buzgón a történelemkönyvet...
Sose akarj többet tudni a kelleténél! (...) Minél kevesebbet tud az ember, annál gondtalanabbul él. A tudás szabaddá tesz - de boldogtalanná is.