Idézetek a tudásról
Csak az ostobák diadalmaskodnak az életben; a többiek túl sok akadályt vélnek fölfedezni, és már a kezdet kezdetén elbizonytalanodnak. Nehéz időkben az együgyűség a legfőbb kincs, varázsköpenyként takarja el azokat a veszedelmeket, amelyekbe a túlontúl okosak szinte megbűvölten rohannak bele.
Ha nem gondolkodnék, biztosan sokkal boldogabb volnék.
Mindent megtanultunk mi, amit csak meg lehetett tanulni. Magunkba fogadtuk, amit előadtak, magunkba gyűjtöttük, amit elolvastunk, föl is töltődtünk, mint a száraz szivacs, ha öntözik. Csak azt nem tanítja senki, sehol, mert senkinek, sehol sincs pofája hozzá, hogy szent Lukács is, szent Márk is annyiféleképpen értelmezhető, ahányféleképpen célszerű. Ezt a regulát csak az élet tanítja nekünk.
Nem kell mindent tudni. Vannak dolgok, amelyeket jobb nem bolygatni.
Ha távozóban egy más bolygón megkérdenék, mi volt a földi élet legnagyobb öröme: a tanulást mondanám. Nem azt, amelynek a végén egy vizsga áll, hanem amit az ember kíváncsiságból, kirándulásként tett egy új nyelvbe, az azon át megközelíthető világba, egy új tudományágba, munkakörbe.
Minden tudás forrása a szenvedés.
Nézd meg magadat. Honnan vagy? Nem csoda az, hogy vagy? Honnan vagy? És honnan van minden, amit nem emberkéz alkotott? A porszem? a felhő? a csillag? az árnyék, a víz s minden-minden! De legkivált te magad honnan vagy? Neked ez nem csoda...?
Kétszer kettő az négy. Ha sosem mondod el - elfelejtik. Ha túl sokszor mondod: nem hiszik el.
Amikor elindulunk az úton, mindig van egy többé-kevésbé határozott célunk, amit általában el akarunk érni. (...) Megtanulni egy dolgot azt jelenti, hogy kapcsolatba lépünk egy olyan világgal, amiről a leghalványabb fogalmunk sincs. A tanuláshoz alázatosnak kell lenni.
Az okos ember minden tudása ellenére sem éri el a boldogságot.
Tanulni ezüst, megjegyezni arany.
Az európai lexikális tudásalap számomra kevésbé fontos, mint az eredetiség, annak a képessége, hogy összekössenek dolgokat, új kapcsolatokat hálózzanak. Szükség esetén könnyű hozzájutni egy adott tudáshoz, de ha valakinek nincs eredeti gondolkodásmódja, ha gyermekkorában nem szokta meg az önálló gondolkodást, a kérdések bátor felvetését, a kritikát, akkor felnőve konformista lesz.
Ha valaminek a tudására nem érett meg az ember, akkor hiába vannak előtte a bizonyítékok.
Az, fiam, hogy tudsz valamit, még semmit sem jelent, ha más az Isten akarata.
Szabadjára engedtek a könyvtárban, s én elindultam az emberi bölcsesség ostromára.