Idézetek a tudásról
Sohasem lehet igazán indokolt, hogy valaki mértékadónak tartsa magát nemcsak abban, hogy ő maga mit tudhat, hanem abban is, hogy "az ember" mit nem tudhat.
Az ember mindent összeolvas, fel akarja falni az egész világot, és egész vallást épít fel magának a könyvek tiszteletéből, amíg csak rá nem tör egy kiadós szellemi gyomorrontás. És ebből nem is gyógyul ki hamarább, csak amikor feldereng a következő nagy nap hajnala. Azé a napé, amikor az ember egyszerre csak rájön, hogy nem az olvasás, nem a tudálékosság, még csak nem is a műveltség a legfontosabb. Hanem az, hogy az ember önállóan tudjon gondolkozni és következtetni. Nem csak összeolvasni mindent, amit mások gondoltak, és nem ezeket a másodkézből kapott gondolatokat falni a sajátjai helyett. És nem elfogadni csak úgy vakon a dolgokat, ahogy a történelem állítja, hogy ennek meg ennek így kell lennie. Nem elfogadni. Mert akkor a világ megáll, és nincs többé haladás.
A türelem vonzza, a türelmetlenség pedig taszítja a magasabb tudás kincseit.
Vannak leckék az életben, amiket nem tanítanak sehol, mégis meg kell tanulni.
Némely ember látókörének átmérője nulla, de felfogásukat mégis álláspontnak nevezik.
Tanulni annyi, mint szétszedni a világegyetemet kockáira és gömbjeire és spirálisaira - és újból összerakni magunknak.
Ha tudásra akarsz szert tenni, naponta gyarapítsd az ismereteidet. Ha bölcsességre, naponta válj meg néhánytól.
Semmit nem fogsz tanulni, ha azt hiszed, már mindent tudsz.
Néhányan szeretnék megérteni azt, amiben hisznek. Mások szeretnének hinni abban, amit megértenek.
Ha kiválónak tartasz valakit, ne teljesítsd vágyait, nehezítsd meg vállalkozásait! Ha valóban kiváló, elhárítja és legyőzi az akadályokat.
Aki (...) a világ csodájára jár, annak valóban "csodájára jár az egész világ".
Nem attól magányos a bohóc, hogy egyedül áll a porond kellős közepén, hanem attól, amit tudnia adatott. Aki fontosat tud, annak az arca rizspor nélkül is krétafehér.
A félreértés mindig veszélyesebb, mint a meg nem értés. Amit nem értünk, lassacskán fölvilágolhat - de amit félreértettünk (vagy kényelemből félremagyaráztunk), azonnal rögzül, s keserves munka később ezt a hamis tudást a lélekből kivakarni.
A legvilágosabban gondolkodó, legfejlettebb lelkek egyben a legmagányosabb emberek!
Aki fiatal korában elhanyagolja a tanulást, elveszíti a múltat, és halott számára a jövő.