Idézetek a tudásról
A tudás értékének próbaköve az, hogy mennyire tudja tisztábbá és nemesebbé tenni az életet.
Az ember nem azzal kerekedik a világmindenség fölé, hogy erőszakot követ el rajta, hanem azzal, hogy kiismeri magát benne.
Nem a bugris proli a legveszélyesebb, hanem a lexikonokkal és diplomákkal körbebástyázott butaság.
Miért van az, hogy az ember sokkal több mindent sejt, mint amit valójában tud?
Az ember azt gondolná, hogy a világ egyszerű, de hirtelen megtelik elképesztően érdekes dolgokkal, amiket sohasem fog megismerni. Még akkor sem, ha nagyon hosszú ideig él.
Mi az az egy dolog, ami mindaddig létezni fog, ameddig ember él a földön? A tudásvágyunk.
A száraznak tűnő számolások nélkül az adatokból sohasem lesz megértés, új ismeret.
Negyvenezer informálódott embert egyszerre lehetetlen megvezetni. A kulcs a tudás, valamint az, hogy ez a tudás széles körben elterjedjen.
A legtöbb ember annyi mindent művel az életében, hogy nem jut ideje önmagát művelni.
Ha már "Énünk" egyik részét (...) elhanyagoljuk, logikusabb lenne, ha inkább testünkkel bánnánk mostohán, róla feledkeznénk meg, semmint nemesebbik részünkről: tudniillik szellemünkről.
Elvehetik tőlünk az otthonunkat, az értékeinket. A családunkat. Az életünket. Elűzhetnek bennünket, ahogy eddig még sosem sikerült. Megalázhatnak, megfoszthatnak emberi mivoltunktól. De a gondolatainkat nem vehetik el. A tehetségünket nem vehetik el. Nem vehetik el a tudásunkat, az emlékeinket, az elménket.
Az intelligencia az emlékezés és a felejtés okos keverékét kívánja meg.
Mennél műveltebb egy nép, annál kisebb szerepet játszik nála a vallás.
Kizárólag az evolúció tudja, hogy a "rossz" valóban rossz-e.
A sikeres számítógépes keresés titka a megfelelő kérdésfeltevés. Pontos kérdés hiányában a világ összes adatához való hozzáférésnek sem volt semmi haszna.
Facebook
Pinterest