Idézetek a tudásról
Valódi tudással rendelkezni sokkal több bánattal jár, mint boldogsággal, több fájdalommal, mint örömmel, de az ember csak gazdagabbá válik és gyarapodik az által, ha tanul.
Külső memória formájában mindnyájan magunknál hordunk egy memóriát: a mobiltelefonunkban és a komputerünkben. Többé nem szükséges megjegyeznünk a dolgokat. A tudás már nem az az olvasással, újraolvasással, összpontosítással és gyakorlással elsajátítandó dolog, mint régen, hanem eleve rendelkezésre áll. Lehetsz tudatlan, hiányozhat belőled minden érdeklődés, és mégis az ismeretek végtelen tárházával rendelkezhetsz. Az internet nem tesz különbséget ember és ember közt, csak legyen hozzáférése.
Egy kevés tudás veszélyes, de feleannyira se rossz, mint a nagy adag tudatlanság.
A Világegyetem önmaga lehető leggyorsabb szimulációja, és nem ismeri a saját jövőjét.
Sok mindent tudok arról, ami van, de arról, ami lesz, csak igen keveset (...). Nem mondhatom meg, ki pusztul el, ki marad életben. Ki bukik el ma, a lenyugvó nappal.
Én csupa agy vagyok. Tekintsük a testem többi részét felesleges függeléknek!
Jobb, ha az ember kissé felkészületlennek érzi magát, mint ha úgy áll egy helyzethez, hogy azt gondolja, mindent tud.
Minden intelligens ember fél. Minél intelligensebbek vagyunk, annál jobban félünk.
Olyan sok van, amit tudni akarok; olvasni akarok és tanulni akarok. Magam előtt látom a világ isteni színjátékát, az embereket és táncukat, és látom szépségét, a tengert és a pálmafákat, a napfelkeltét és a napnyugtát és a csillagos éjszakát. Minden összefolyik előttem, de sejtem már homályosan az összefüggést, és kimeríthetetlen gazdagságot látok magam előtt, látom mindennek titokzatosságát és különösségét, a részvétet és szeretetet, az Utat és az Utast, és végül talán - Istent.
Néha szükségünk van a józan észre, amikor feldolgozhatatlan és értelmetlen a helyzet.
Önmagunknak kell megteremteni azt az alapot, melyre felépíthetjük egyre táguló ismereteinket. Kevés dolgot kapunk csak úgy... mindent ki kell érdemelni, mindenért tenni kell.
Lehetetlen... végtelen... ezek éppolyan megfoghatatlan fogalmak, mint a reménytelenség vagy a hit. Érezzük őket, áthat minket, ha hagyjuk, de ennél közelebb nem kerülünk hozzájuk.
A hallgatás bölcsessége az, ami megkülönbözteti a tudás birtokosát attól, aki csak akarni képes, de tudni nem tud.
A hatalom tudás nélkül olyan, mint az életlen balta. Összezúz, ahelyett, hogy egyengetne.
Azt mondják, hogy a tudás hatalom. A tudás nemcsak hatalom, hanem egyúttal szórakozás is.