Idézetek a tudásról
A tudás gondolkodni tanít, a gondolkodás pedig elvezet a hatalomhoz.
A tudásnak akkor van értelme, ha nem beléd verni akarják, hanem ha meg is akarod szerezni magadnak. Kell a motiváció, csak úgy ragad meg.
A kérdések utak. A válaszok csak eltorlaszolják őket.
Az ostobaság olyan börtön, ahonnan sosem kerül ki az ember, nem harmadolnak jó magaviseletért, ez életfogytiglani büntetés.
Ha valamiről sokat tudunk, akkor hallgatunk. Csak a műkedvelők biztosak és bőbeszédűek. A teljes tudás - a külsőségben - fölöttébb hasonlít a teljes tudatlansághoz.
A tudás és a tapasztalat mindig velünk van. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy ne porosodjon. A tudásunkat mindig bővítenünk kell.
Egy dolog okosnak lenni, s más bölcsnek.
Nem fontos, hogy másoknál okosabbak legyünk. Elég, ha egy nappal előbbre látunk náluk.
Lehet, hogy a tájékozottság magabiztossá tesz, de a tájékozatlanság nyugodttá.
Az igazán okos emberek időnként nem értik meg, hogy nem mindenki tud velük lépést tartani.
Az intelligenciának rengeteg fajtája van, és nem mind a fejben keresendő.
Az agy asszociációs képessége teszi lehetővé a művészettörténész számára, hogy rögtön megállapítsa egy festményről, hamisítvány-e, szinte anélkül, hogy másodszor is rápillantana, de pontosan leírni, hogy miért gondolja azt hamisítványnak, már nehéz. Tudja és kész.
A valódi tudás az élő, organikus, fejlődni képes anyag szimbóluma, amely soha nem vész el - legfeljebb formálódik, alakul -, ám éppen emiatt nem is dogmatizálódik. Az írott szó ezzel szemben néhány évszázad - néha csupán évtized - alatt bizonyosan elveszíti rugalmasságát, s a benne foglalt tudás gyakran dogmává vagy ostobasággá merevedik.
Az emberi természet olyan, hogy nem elég, ha tud - szereti, ha ezt mások is látják és elismerik.
Senki sem érti a világot, amelyben él, de némelyek jobban feltalálják magukat, mint mások.