Idézetek a tudásról
Azt hiszem, a világ legkönyörületesebb dolga, hogy az emberi agy képtelen arra, hogy mindent mindennel összefüggésben lásson. Az elutasítás nyugodt szigetén élünk, a végtelenség fekete óceánjának közepén, holott egyáltalán nem lett volna szabad ilyen messzire jutnunk. A tudományok, miközben mind fejlődött a maga ösvényén, eddig nem ártottak nekünk, ám egy nap a tudás széttöredezett darabjai a helyükre kerülnek, és a valóság olyan borzalmas képeit tárják majd elénk, hogy vagy beleőrülünk a felismerésbe, vagy a halálos fényből elmenekülünk egy új, sötét kor nyugalmába és békéjébe.
Vannak dolgok, amiket egész lényünkkel tudunk anélkül, hogy valaha is aktívan rájuk kéne gondolnunk, legalábbis azzal az öntelt verbális csacsogással, amely a tudatunk felszínén zajlik lármásan.
Az okos magatartáshoz a puszta ész nem elég.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Vannak emberek, akik többet tanulnak maguktól, mint másoktól.
A tudás a legnagyobb luxus.
Magát a tanulást kevesen szeretik. (...) Tudni jó. Amikor már tudjuk a dolgokat. A tudás hatalom - bármilyen elcsépeltnek, sőt karikírozhatónak látszik ez a mondás. Nem, ne ringassuk magunkat ábrándokba: a tudás által az ember nem valamiféle külső, látványos hatalom birtokosa lesz, igaz, aki tudja a dolgok lényegét, erre nem is pályázik - hanem egyszerűen csak meg tudja hosszabbítani saját határait, a lényét képes kiterjeszteni, akár kozmikus méretekre. Minél többet tud, annál kevésbé lesz idegen a világban és annál kevésbé tudja a világ átejteni.
Ártalmas a tudomány olyannak, aki véle élni nem tud, az értelem annak, aki vezetni nem tudja.
A tudással bíró ember és az intelligens ember nem okvetlenül ugyanaz.
Tudtad-e valaha véglegesen, hogy nem véglegesen tudhatod, amit tudnod adatik? Tudtad-e, hogy hinni és tudni: megfeszíti az embert, s a tévedés sosem levétel erről a keresztről, tudtad-e?
Aki pedig kérdez, el akar jutni egy olyan pontig, ahol nincs többé kérdezés.
Könyvek révén sokan lesznek tudóssá az iskolán kívül is, könyvek nélkül viszont senki nem lesz tudós, még az iskolában sem!
Műveltek vagyunk, egyetemre is jártunk, aztán mire vagyunk jók? Mi hasznosat tanultam én? Azt semmi esetre, hogy rendesen éljek, inkább azt tanultam meg, hogyan kell költekezni, miféle új divatú élvezetekre lehet fecsérelni a pénzt, megismertem olyan fényűzési tárgyakat, olyan szórakozásokat, amelyek mind pénzbe kerülnek. Megtanultam, hogy sokat költsek a kényelemre.
Íme az élet görbéje: tudni akarom, tudom, nem akarom tudni.
A tudatlanság néha áldás.
Facebook
Pinterest