Idézetek a reményről
A reménység, mint a hit, mindenekelőtt bátor, és attól sem riad vissza, hogy nevetséges legyen. A remény veresége nem kétségbeeséshez, hanem rezignációhoz vezet, és az olyan ember rezignációja, aki valaha reménykedett, mindig megőrzi a reménység erejét.
Kétséges, hogy a remény (...) fennmaradhat-e a szeretet ösztönzése nélkül. Olyan védtelen és bolondos valami a remény.
A remény olyan védtelenül áll az értelem törvényszéke előtt, hogy állandóan bizonyítékokat, megerősítést kell keresnie.
Vannak, akik soha nem adják fel a reményt, még ha a lelkük mélyén tudják is, hogy rég elveszett.
Az elhaló erőkben megsejtjük, sőt megpillantjuk a végső soron a jövőre készülő erőket, az alkonyban megsejtjük a hajnalpír reménységét. Lelkileg úgy kell hozzáállnunk az emberiség fejlődéséhez, hogy minden új keletkezésében meglátjuk: az, amit valaha megalkottak, rommá válik, de tudjuk, hogy a romokból új élet sarjad.
Az emberek csak azért hisznek, mert szükségük van a remény ópiumára.
Nem kell soha reményvesztettnek lennünk, mert soha nem törünk javíthatatlanul össze.
Éjszaka jön, százötven éves éj. S ki éjben születik majd, mit csináljon? Dolgozzék, imádkozzék, tűrjön, várjon, S a sírba is reménysugárral szálljon, Ha könnyel sózott kenyerét megette. Mert változnak a csillagok felette.
Azt hiszem, minden, ami elmúlt, elenyészett, egy új folyású idő kősziklái maradnak csak. Alapok, amelyekre telepedhet az új élet: a moha, a zuzmó.
A könnyek önmagukért beszélnek, és amikor azt hisszük, hogy már mindet elsírtuk, még mindig csorognak, és amikor azt hisszük, hogy az életünk már csak egy hosszú séta a Fájdalom Völgyében, egyszer csak felszáradnak a könnyeink. (...) Mert ráébredtünk, hogy aki elment, nem vitte magával a napot, és nem hagyott maga mögött sötétséget. Csak elment, és minden búcsú magában hordozza a reményt.
Egy remény nélküli világ az maga a pokol.
A remény azt jelenti, hogy az ember úgy érzi, van esélye valamire.
Minden reggel, amikor kinyitod szemed, és tüdődet megtöltöd levegővel, Isten téged a változás egy újabb lehetőségével ajándékoz meg.
A remény kulcsfontosságú tényező. Nélküle semmik vagyunk. A remény formálja az akaratot, az akarat pedig a világot.
Talán majd lesz még egy perc, Talán újra szeretsz? Ha nem ma, majd lesz még holnap.
Facebook
Pinterest