Idézetek az önismeretről
Légy önmagad! A világ imádja az eredetit.
Az emberek nagyon sokat tudnak másokról és nagyon keveset önmagukról. Könnyen megítélnek másokat, de nehezen önmagukat. Én azonban a görög jósoknak hiszek: ismerd meg önmagad! Az életben végeredményben minden arról szól, hogy önmagunkat megismerjük. "Balszerencse", hogy nincs ennél nehezebb feladat.
Ha önmagunknak nem merjük megadni azt, amire szükségünk van, másoktól nem fogjuk megkapni, csak erőszakkal megszerezni. A megszerzés azonban nem békés út, hanem háború.
Az emberek napról napra többet tudnak a világról, s egyre kevesebbet magukról.
Az önismeret nem azt jelenti, hogy eszköztelenné válok, az önismeret azt jelenti, hogy egyre több eszközt birtokolok és használhatok tudatosan. Ezek ott vannak bennünk!
Csak azért kell összetörnünk, hogy minden darabunkat megismerjük. Azt is, amiről eddig nem is tudtunk, azt, ami ott volt mélyen, legbelül, és talán soha nem került volna felszínre, ha nem szakad darabjaira.
Mindenki megválaszthatja azt az utat, amelyen haladni akar, és azt is, amelyiken nem. Persze nem mindig. Néha a sors csak megragad minket, elindul velünk valamerre, aztán egyszer csak kitesz valahol és ennyi. Más alkalmakkor azonban mi adhatjuk meg a címet. És ha van egy csepp eszünk, bármennyire nehéz is, vagy bármennyire idegennek tűnik is az a ház, igenis bemegyünk oda. És rátalálunk önmagunkra.
Az ostorom saját hátamon csattan, Minden pofont magamnak adtam. Egy darab a fényből, bennem a szándék, Nem verekednék, már nem anyáznék. Megláttam, ahogy vergődik énem, De nem hagyom el, már többé nem. Az élet elfogad, te őt miért nem? Az ördögöt megingatom hitében. Angyalok vagytok, de szárnyak híján Majomjelmezben ugrálsz az indán. Szeretlek, mert én szeretni jöttem, Ez van, ennyi telik tőlem.
Ha rajtad kívül álló dolgok bántanak, nem ők zavarnak téged, hanem a saját, róluk alkotott ítéleted. És neked hatalmadban áll, hogy akár most rögtön kitöröld ezt az ítéletet.
Tudd, hogy mi tartozik hozzád, és mi nem. Ne akard azt, aminek köze nincs az életedhez, és hagyd, hogy jöjjön, ami hozzád tartozik. Ami a részed. Lehet, hogy az elején fura lesz. Na és? Engedd be. Idővel viszont hozzászoksz, és nem is fogod érteni, hogy hogyan tudtál eddig nélküle élni.
Előnyös, ha megjátszom a hülyét, de fáj, ha elhiszik.
Hagyj fel az állandó önmarcangolással! Sutba a tökéletességgel, a javulást célozd meg! Bocsásd meg saját tökéletlenségedet és automatikusan másoknak is meg fogsz bocsátani. Mások azt tükrözik vissza nekünk, amilyenek mi vagyunk.
Néhány embert el kell kerülni. Néha meg kell állnod a helyed és küzdened kell. (...) Ha azzal próbálkozol, hogy mindenki kedvére tegyél, teljesen kifáraszthatod magad, és a végén mégsem szeretnek meg, és már azt sem fogod tudni, ki is vagy valójában!
Ha vannak megvalósítatlan álmaid, akkor vizsgáld meg kifogásaidat! Általában nem vagyunk túl őszinték magunkhoz. Azt mondjuk, hogy valamit lehetetlen megtenni, amikor az igazság az, hogy csak nagyon kényelmetlen lenne.
Ha egy ujjal előre mutatunk, három ujjunk visszafelé mutat. (...) Igen, ez a szabály arról szól, hogy ne ítélkezzünk mások felett - főleg ne a barátaink felett -, mert általában mi is elkövettük már ugyanazokat a hibákat.
Facebook
Pinterest