Idézetek a nemzetről
A nép szikla, amelyre egy nemzet élete biztosan épül.
Minden nép annyit ér, amennyi értéket saját magából ki tud termelni.
Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted, Az Úr oltára te vagy, Nagy a te nemzeted, Nagy a te végzeted, Emeld fel a fejed!
A bajban sem ismerjük egymást, Nem nyújtunk segítő kezet; De ha nem hiszi magyar a magyart, Az út már a pokolba vezet.
Amikor eldicsekszünk például a külföldi barátainknak, hogy hány magyar Nobel-díjas volt, meg hány magyar találmányunk van, akkor mindehhez hozzá kell gondolni, hogy a találmányok nagy részét külföldön szabadalmaztatták, és a Nobel-díjasok is azért kaptak díjat, mert "szerencséjükre" elüldöztük őket. A nemzeti büszkeségünk másik oldalán a saját nemzeti korlátoltságunk van.
Nekünk, cigányoknak, csak ez kell: kóborlás és szerelem.
Magyar vagyok, magyarnak születtem, magyar földön magyar ember lettem, a múltunkat cipelem a vállamon, de magyar vagyok, úgyhogy vállalom. Magyar férfi és magyar asszony, északon, hegyeken, délen, a parton, túl egy bűnös évszázadon, de magyar vagyok, ez a támaszom.
Ha más nyelvén kell szóljak, Nem lesz, mit daloljak, Ha más nyelvén kell írnom, Eltépem papírom, Ha más nyelvén kell éljek, Pusztuljak el végleg, Ha más nyelvén kell hinnem, Verjen meg az Isten!
Fél világot is bejárhatod, más ember földjén testvértelen leszel, s elfúj a szél, mint kósza őszi lombot, ha nemzetedről megfeledkezel.
Mikor a gyalázat ünnepli önmagát, Mikor az alázat kéri a legjavát, Mikor az önérzet hallgat, akár a sír, Én nem csodálom, hogy a magyar ember örömében is sír.
Abban a percben meg kellett volna érezzem, hogy mit jelent magyarnak lenni. Elsősorban jelent örömet, mindazt az örömet, ami becsületes szándékban s a munkában megterem, meg azt az örömet is, hogy az igazság mindig erősebb a hamisságnál, még akkor is, ha hosszú ideig szemérmesen eltitkolja erejét. Második sorban jelent büszkeséget, hogy bírni tudtuk a szenvedést, amit azért rakott Isten a vállunkra, hogy általa megerősödjünk egyrészt, másrészt pedig tanuljunk belőle és igazságosabbak tudjunk lenni másokkal, mint azok voltak velünk. Jelent még erős és jókedvű elhatározást is, hogy no világ, most aztán csudálkozz, ha újra kezembe veszem a kaszát. De ugyanakkor bánatot is jelent, igaz testvéri bánatot azok miatt, akik számára továbbá is a remény marad magyarságuk egyetlen vigasztalása. Ennyi mindent jelent magyarnak lenni, és éppen az a szép benne, hogy örömet is és bánatot is, büszkeséget is és erős elhatározást is egyszerre jelent.
Magyarország gyerekvers tarka, fületlen és farkatlan bocikról, megfagyó ludakról, véres lábú gólyákról, égő csigákról. (...) Magyarország egy kólás, mobiltelefonos, hamburgeres, illetve egy "lájkolom a babámat" feliratú falvédő. Hogy mi a falvédő, azt elég nehéz elmagyarázni annak, aki sosem hallott róla. Éppoly nehéz elmagyarázni, mint az otthonkát.
Mi minden Magyarország? Például a lehúzott redőnyű, eladó és kiadó üzlethelyiségek országa, ama rossz beidegződések, súlyos tapasztalatok országa, hogy ha valami egyszer bezár, abbamarad, az soha a büdös életben nem indul újra.
Magyarország igen kreatív ország, igaz, minden ország kreatív, úgy értve, hogy a lakói, akik nélkül az ország csak körvonal.
Apai ágon áldás eleimre, hogy magyar vért pumpáltak ereimbe, ezért itt élni s tartozni e néphez vérség szerint lehetek illetékes. (...) Tót sarj Petőfi, német ősű Erkel példázza: mitől jó magyar az ember, nekik tudom be, nem a vér szavának, hogy épeszűen szolgálom hazámat.
Facebook
Pinterest