Idézetek a művészetről
A színész a lelkéből építkezik a munkája során. Ahhoz, hogy hiteles lehessen, befelé kell néznie, minél jobban ismernie kell önmagát.
Nekünk, színházi embereknek egyebek között az a dolgunk, hogy gyógyítsunk, minél többeknek juttassunk a zene és a dal jótékony hatásából.
A művészetnek nem lehet az a célja, hogy minél többen szeressék és kövessék. A művészetnek az a dolga, hogy megnehezítse az emberek számára azt, hogy úgy éljenek, ahogy nélküle éltek volna. Ezért a szenvedélyes elutasítás sokszor inspirálóbb és boldogítóbb, mint a higgadt tudomásulvétel.
Mindenki előbb-utóbb kienged a keze alól közepes vagy annál is gyengébb darabokat, és ez így is van rendjén, ezek a többivel együttesen képezik az alkotói pálya vonulatait.
A művészi alkotás egyik titka éppen az, hogy keletkezésének mechanizmusa mások számára hozzáférhetetlen, mivelhogy meghitt módon kötődik az alkotó személyiségéhez.
A becsvágy, az íráshoz nélkülözhetetlen művészi látásmód mellett nem árt, ha az emberrel történik is valami.
A művész számára fontosabb, amit egy dologról érez, mint az, amit tud.
A lényeg nem a valóság megcáfolása, hanem felszínének lehántása, a valóság sajátos és ellentmondásos jellegének feltárása. A legeslegjobb bűvésztrükkök, azok, amelyek (...) nem vesznek el a valóságból. Éppen ellenkezőleg: hozzáadnak.
Egyes művészek azt mondják, a varázslat szétzúzza a világról alkotott képünket. Én azonban azt hiszem, hogy a varázslat tartja egyben a világot. Ez a sötét anyag a valóság cementje, a hézagkitöltő gitt mindazon dolgok között, amikről tudjuk, hogy igazak.
A művészet sem egyéb, mint hiábavaló kísérletezés az örökkévalósággal.
Minden megnyilatkozásunk a személyiség titkos jegyeit viseli. Ilyen például a művészi alkotás is.
Egyetlen műalkotás készül az egész világon, amiben az emberi lét próbálja tükrözni magát, múltban, jelenben - és, ami a legnehezebb, igen, a jövőben is...
A színész számára nincs műfaj. Ez csak a közönség számára létezik. A művésznek "csupán" szerepe van.
Nem tudom, hogy van-e egyáltalán visszavonulás a színészetben. A színházban ugyanis van gyerekszerep, fiatal szerep, középkorú és öreg szerep. Végtelen a lehetőség.
Az kell, hogy a színház érzelmet váltson ki. Ehhez viszont bele kell halni a szerepbe. Mindegyikbe.
Facebook
Pinterest