Idézetek a matematikáról
Matematikai giccs az, ami nem függ össze érdekes, váratlan módon egészen máshol felmerült, egészen másfajta matematikai struktúrákkal. A matematikai giccs, mint minden giccs, attól giccs, hogy csakis önmagáról szól; a rajta kívüli világról nem mond semmi érdekeset, újat.
A matematikus nem attól matematikus, hogy tud számolni, ugyanúgy, mint ahogy egy futballista sem attól focista, hogy tud futni. Persze, ezt is megteszi, ha kell, hozzátartozik a szakmájához, de azért a focista nem egy futó, aki előtt időnként ott pattog egy labda. Azért focista, mert tud mit kezdeni a labdával, ha az éppen elébe kerül. A matematikus nagyjából ugyanígy van ezzel, csak az ő labdája valamiféle végletekig absztrakt objektum.
A véletlen már csak ilyen: bizonyos szempontból egyre nagyobb hullámokat vet (...), miközben más szempontból a véletlen hullámai egyre inkább elcsitulnak.
A statisztikánál sosem lehet tudni: a betegségekhez hasonlóan némelyik évekig bujkál, mielőtt lecsapna, mások úgy rontanak ránk, mint egy felbőszült vízibivaly.
Matematika nélkül ahelyett, hogy aktív résztvevői lennénk, csak passzív megfigyelői lehetünk a természet táncának.
Noha én azt hiszem, hogy mindannyian tudósnak születünk és azok is vagyunk gyerekként, felnőttként nem mindannyian folytatjuk ezt a szerelmet. Ennek egyik oka, hogy a matematika kőfalaival kerülünk szembe.
Az eredmény hibás lett egy nulla miatt, a dolgozat egyes lett a hiba miatt, a félévim hármas lett az egyes miatt, az anyu meg mérges lett a hármas miatt, az ajándék ugrott a méreg miatt, és mindez egy semmi nulla miatt!
A szorzás tényezőiről írtunk dolgozatot. Nem is lett olyan rossz, de azért jó se. Hármas. Ebben a félévben ez már a negyedik. De sem az anyu, sem a Tünde néni nem akarja elismerni, hogy négy hármas az ugyanannyi, mint három négyes. Hiszen a szorzás tényezői felcserélhetők!
Matematikával még senki sem tudta saját gondolatait kiszámítani.
Abszurditásnak nevezzük azokat az értelmetlen egyenleteket, amelyekre nem létezik megoldás.
Csak egy dolgot nem tud megvalósítani e földi létében az ember: hogy a számokat egyértelműen visszafordítsa betűkre, anyanyelvére.
Hiába tudjuk, hogy a tőzsdei árfolyamok is bizonyos kaotikus törvények szerint alakulnak, ezzel még nem teszünk szert nyereségre. A világgazdasági válságról is körülbelül annyit tudtak előre a káoszelmélet kutatói, mint az asztrológusok.
A múltból, vagyis a már kipörgetett számokból nem lehet a jövőre következtetni. A rulettasztal pedig nem emlékszik semmire. Matematikával nem lehet ezt a szerencsejátékot legyőzni.
A matematika olyan nyelv, amelyen nem lehet ködös vagy pontatlan gondolatokat kifejezni.
Mindenki ismeri a szólást, miszerint "statisztikával mindent be lehet bizonyítani", ez azonban csak akkor igaz, ha a statisztikát rosszul, nem megfelelően használják.