Stieg Larsson

A biztonság azt jelenti, hogy az ember mindig egy lépéssel a másik előtt jár.

Az egész matematika tulajdonképpen egy végtelenségig variálható logikai rejtvény - megoldható talányok összessége.

A barátság két dolgon alapul. Tiszteleten és bizalmon. Mindkettőre szükség van. Mindkét félnél. Tisztelhetünk valakit, ám ha nincs meg a bizalom a másik iránt, úgy szétforgácsolódik a barátság.

Az ember nem más, mint egy bőrburok, benne sejtek, vér és egyéb kémiai alkotók a megfelelő helyeken. Néhányan a bőrburkok közül a történelemkönyvekbe kerülnek, a legtöbben azonban eltűnnek nyomtalanul.

Életében először érezte sürgető szükségét annak, hogy valakitől tanácsot kérjen. Annyi baj volt csupán, hogy a tanácskéréshez valakit a bizalmába kellett avatnia, s ez egyúttal azt jelentette, hogy kénytelen kiszolgáltatnia magát, elárulni titkait.

Egy napon majd te is rájössz, milyen az, amikor egy öreget minden ereje elhágy... Nem foglalkoztat a halál különösebben, egyszerűen csak abba a korba jutottam, amikor el kell fogadnom a tényt, hogy hamarosan lejár a nekem kiszabott idő. Ilyenkor az ember szeret számadást készíteni, szívesen teszi rendbe lezáratlan ügyeit.

Soha nem szabad akkor harcba szállni, amikor majdnem biztosra vehető, hogy te leszel a vesztes. Viszont azt sem hagyhatod, hogy valaki, aki egyszer megalázott, szárazon megússza. Várd ki a megfelelő időpontot, miután visszanyerted az erődet, és sújts le rá - még akkor is, ha valójában már okafogyottá vált a dolog!

A szerelem pillanata akkor jön el, amikor az ember úgy érzi, hogy megszakad a szíve.

Korán megtanulta, hogy a sírás nem vezet semmire. Azt is megtanulta, hogy ha bárkinek felkeltette az érdeklődését az élete, és az illető úgymond elkezdett odafigyelni rá, annak sosem lett jó vége.