Idézetek a matematikáról
A bölcselkedés meg van írva ebben a nagy könyvben, amely állandóan nyitva áll a szemünk előtt - a Világegyetemre gondolok. De a könyv nem érthető, ha előtte nem tanuljuk meg a nyelvet és nem mozgunk otthonosan a betűi között, amelyekkel megírták. A matematika nyelvén íródott, melynek betűi a körök, háromszögek és más geometriai formák, amik nélkül lehetetlen akár csak egy képet is megérteni; ezek nélkül csak tévelygünk egy sötét labirintusban.
Aki háromig tud csak számolni, annak nem kérdés, hogy mennyi kétszer kettő.
A matematika minden tudományt befolyásol, de a matematikát egyik sem.
A nullának éppen az a lényege, hogy a mindennapi életben nincs szükségünk rá. Senki nem akar nulla halat venni. Bizonyos értelemben a nulla a legcivilizáltabb tőszám, és használatát csak a kulturált gondolkodásmód kényszeríti ránk.
Az ingyenesség - többek között - azért nehezen megfogható, mert nem valami, hanem valaminek a hiánya. Egy lyuk ott, ahol az árnak kellene lennie. Hiány a kasszában. Az emberek többnyire konkrét, kézzelfogható dolgokban gondolkodnak, az ingyenesség azonban egy fogalom - valami olyasmi, amit nem tudunk megszámolni az ujjainkon. Az emberiségnek már az is több ezer évbe telt, hogy találjon egy számot, ami leírja a semmit.
A társadalomtudományok is modellekkel dolgoznak, és sokszor matematikai modellekkel. A társadalomtudósok azonban sohasem gondolták, hogy erre azért van szükség, mert a társadalom (vagy mondjuk a gazdaság) "könyve" a matematika nyelvén íródott.
A matematikai felfedezések olyanok, mint a tavaszi ibolyák az erdőben: megvan a maguk ideje, mit ember nem sürgethet vagy gátolhat.
A matematikusok bizonyíthatnak dolgokat - egy szigorú nézet szerint csakis ők -, de más természettudósok a legjobb esetben is csak azt tehetik, hogy nem cáfolnak meg állításokat, miközben rámutatnak, hogy minden erejükkel megpróbálták.
Mondjunk egy imát, a pontokért, a vonalakért, a síkokért, a színekért, a harmóniáért, mely törhetetlen, végtelen és örök.
A matematikusok azt bizonyítják be, amit bizonyítani tudnak, Neumann pedig azt, amit akar.
Az agy nyelve nem egyezik meg a matematika nyelvével.
A filozófia érdekes dolog, de olyan, mint a matematika, minden nap foglalkozni kell vele ahhoz, hogy az ember értékelni tudja.
Ha mindenki egyformán gondolkodna, semmi értelme nem lenne a lóversenynek.
Akinek gondot okoz, hogy a bonyolult választási matematikát kövesse, azzal vigasztalódhat, hogy a politikusoknak és a bíróknak sem megy jobban.
A matematika annyira komoly szakterület, hogy egyetlen alkalmat sem szabad elmulasztanunk arra, hogy szórakoztatóbbá tegyük.
Facebook
Pinterest