Idézetek a matematikáról
A matematika a fizikának az a része, amelyben a kísérletek olcsók.
A matematika (...) az emberi elme azon képessége, amelynek célja, hogy kárpótoljon az élet rövidségéért és érzékszerveink tökéletlenségéért.
Minden, ami emberi, akár rossz, akár jó, előbb-utóbb véget ér, kivéve a matematikát.
A matematika a végtelen tudománya.
Végtelen az, ahová eljutnánk, ha nem hagynánk abba a számolást. Ide természetesen soha nem érkezünk el; ebből a szempontból a matematikai végtelen leginkább egy soha be nem tartott ígérethez hasonlít.
Végtelenül sok szám van a 0 és az 1 között. Van 0,1 és 0,12 és 0,112, és még ezeken kívül is végtelen mennyiség. Természetesen ennél is végtelenebb mennyiségű szám van a 0 és a 2 között, vagy a 0 és az egymillió között. Egyes végtelenek nagyobbak, mint mások.
A matematika az, ami életet lehel a dalba. (...) A dallam nem más, mint a számok harmóniája.
Isten a számokban rejtőzik, a szám a szépség másik neve.
A matematika mindenütt jelen van. Megjósolja, esni fog-e az eső. Megmondja, hány óra és elárulja, mennyi pénzünk van. A matematika több, mint képletek és egyenletek. Ez tiszta logika. Racionalitás. Az emberi elme a legnagyobb rejtélyeket oldja meg a segítségével.
A természet látszólag kimeríthetetlen bonyolultsága nagyon is szoros összefüggéseket takar. Ám ha nem méltányoljuk azt a segítséget, amit a matematika nyújthat, elveszünk a tények sokaságának erdejében, ahol csakis a logika mutathatja meg az utat.
A matematikanyelv plusz gondolkodásmód, nyelv és logika egysége. A matematika az ésszerű gondolkodás eszköze. Valójában nem egyéb, mint jól átgondolt állítások és következtetések hatalmas gyűjteménye.
Egy matematikai probléma megoldásában van valami élvezetes. Az ember szembetalálja magát egy problémával, aminek még nem ismeri a nyitját, de tisztában van vele, hogy vannak bizonyos szabályok, amelyeket követhet, és bizonyos megközelítésmódok, amelyeket alkalmazhat, és bár az eljárás során a közbenső lépcsőfokok gyakran még bonyolultabbak a kiindulási helyzetnél, a végeredmény már annál egyszerűbb. Az ember bizony örömét leli abban, ahogyan végighalad ezen az úton.
Ha Eukleidésznek nem sikerült valakiben fiatalos lelkesedést gerjeszteni, akkor az nem született tudományos gondolkodónak.
Amikor fiatal voltam, abban bíztam, hogy Riemann hipotézisét majd bebizonyítom. Amikor kicsit öregebb lettem, még reméltem, hogy a Riemann-hipotézis bizonyítását képes leszek elolvasni és megérteni. Most megelégednék azzal, hogy megtudom, létezik ilyen bizonyítás.
Az abszolút tudás egyetlen formája a matematikában és a logikában létezik.