Idézetek a kisugárzásról
A szépségről nehéz véleményt mondani... a szépség - talány.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
A szépség rabja nem mer élni, fél, hogy romlik a szépsége.
A nő járja az élet igazi útját. Ő a művészet. Még beszélni se tud, mikor már meg tudja különböztetni a szépet a nemszéptől. Csak az az élet lehet boldog ezen a földön, amelyiknek a lelke - levegője a szép.
A nagy éjszakai tűz mindig ingerlő, és vidító hangulatot kelt: ezen alapulnak a tűzijátékok; csakhogy ott a tűznek szép, szabályos körvonalai vannak, és teljesen veszélytelen lévén, játékos és könnyed hatást kelt, mint egy pohár pezsgő.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
- Lágyan megtörik a víz, s a vízfodrok olyanok, mint ha egy vízi tündér a haját fésülné, és az a ferdén beeső napsugár olyan, mintha egy aranydárda fúródna lent a tavacskába. Ó, ennél szebb verset még sosem láttam! - Szerintem inkább képnek kellene hívnod... egy vers sorokból és versszakokból áll. - Egy vers nemcsak úgy válik láthatóvá, ha sorokba és versszakokba öltözik. (...) A vers lényege a lélek... és ez a gyönyörűség, amit látunk, egy szavakba nem öntött vers lelke. Nem mindennap láthatunk lelkeket... még ha az egy versé is.
A szépben mindig van valami megdöbbentő és szokatlan, valami ünnepi és korlátlan.
A nők még akkor is kifestik magukat, ha valami nagy bánat érte őket. Jól tudva, hogy a bánat, a könnyek milyen sokat ártanak a külsejükön, mindent elkövetnek, hogy a pusztítás nyomait eltüntessék.
Most látta, hogy utolsó, fél év előtti találkozásuk óta a lány hogy megváltozott. Leomló, dús hajával a gyertya lángja előtt olyan volt, mintha arany ködben úszna, sokkal szebb, mint amilyennek valaha is látta, sokkal szebb, mint bármelyik nő, akit valaha is látott; mint bármelyik istennő, vagy egy démon. Hogyan lehetséges, hogy oly régóta ismeri, (...) és mégis, eddig a percig nem tudta, hogy ő a legszebb nő a világon, és egyedül csak ő teheti boldoggá? Ez a lelkiállapot körülbelül egy percig tartott, aztán rádöbbent, hogy mindig is tudta.
Ha az ember valami belső derűt, méltóságot meg tud őrizni, akkor szép.
A legtöbb embernek van valamiféle szerzett szépsége - minél régebb óta ismered, és minél jobban szereted őket, annál jobban néznek ki.
Szépség és Halál. Ezek a legnagyobb titkok. Mi másért tanulna az ember, ha nem azért, hogy ezt a testvérpárt szolgáljuk?
Az élet szépsége éppúgy belefér egy pillanatba, mint száz évbe!
Amikor először esik a hó, az olyan szép. Még ha azonnal elolvad is. És ilyenkor mindig gondolni kell valakire. Muszáj gondolni valakire!
Egy ideig azt a kis jelentéktelen, kék virágocskát nézte, amelyik onnan bújt elő a moha közül. Egészen jelentéktelen volt, még észrevenni is alig lehetett. Pedig sok tölcsér fityegett rajta, egészen aprók, tiszta világoskékek, olyanok, mint az égbolt nyáron, amikor tele van napsugárral. Milyen szép - gondolta - s az ember nem is látja meg. Elmegy mellette, s rálép. Mennyi sok szép dologgal van tele a világ.
Nem számít, mennyire nehéz, az égre nézel, a csillagokra. Nézed ezt a sok szépet, és olyan vagy, mint egy gyerek.
Facebook
Pinterest