Idézetek a képzeletről
Egy kis falu közösségének eseménytelen hétköznapi valósága (...) kedvez a kollektív hallucinációk megszületésének, továbbterjedésének.
A képzelet mindent nagyobbra fest, mint a valóság lenni szokott.
Az agyam teremtette rémképek mindig rosszabbak annál, ami van.
Hogyha nem tetszik, ahol vagy, csak képzeld magad egy jobb helyre.
Az ember a legszebb kertben sétálva is hallhatja a pillangó sikolyát.
Mindenki máshogyan menekül. Néha könyvekbe menekülünk, néha az álmainkba.
A fantázia, Istennek hála, szétmarja az életet.
Az ördög ámítása, hogy azt látjuk, ami nincs, és nem látjuk, ami az orrunk előtt van.
Mindig vannak hívei annak, hogy a gyerekeknek gyönyörű rajzokat kell készíteni, részletgazdag, tökéletes alkotásokat, hogy nézegessék, hogy fejlődjenek. Megint másik társaság - én vagyok a másik társaság - azt mondja, hogy a gyerekeknek sokszor a jelek is elégségesek, mert olyan érzékeny a belső látásuk, hogy nem szükséges kicikornyázni, pontosan tudják, hogy miről van szó.
Nem a várakozással van a baj, hanem azzal, hogy mi mindent képzel el közben az ember.
Hihetetlen, milyen távolságokat képes bejárni az elme, miközben a test szinte magától, tőle függetlenedve működik.
A képzelőerő az igazi hatalom. Minden a képzeletünkből lett. Az ember kitalálta a kereket, aztán megalkotta. Kitalálta az űrhajót, a vasutat, vagy azt, hogy azon a téren az az épület álljon. Ezeket mind a fantázia szülte. A fantázia befolyásolja, alakítja a valóságot.
A világon minden gyermek azt képzeli, hogy fantáziavilága egyedülálló. A pszichiátria azonban tudja, hogy a szubjektív fantázia örömei és rettegései az emberiség közös öröksége.
Lenyűgöző találmánynak tartom az ajtókat. A határtalan képzelőerő bejáratát jelképezik. Mielőtt kinyitnánk egy ajtót, addig a végtelen lehetőségek tárháza rejtőzik mögötte, és csak amikor kinyitjuk, akkor válik valósággá.
Az elképzelt jó mindig szürkének, unalmasnak, egyhangúnak tűnik, de az elképzelt rossz izgalmas, érdekes. Ám a megélt rossz valójában kiéget, tönkretesz, lehúz, bemocskol; a megélt jó ellenben felemel, kivirágoztatja szívedet, gazdagabbá tesz.