Idézetek a jóságról
Ahhoz, hogy jól segíthessünk, fontos, hogy a szegényekre ne problémagócként, hanem hozzánk hasonló emberekként tekintsünk, és tájékozódjunk helyzetük, igényeik, lehetőségeik felől. Ha tudomást veszünk a körülöttünk élő éhezőkről, idősekről, fogyatékosokról, rabokról, hajléktalanokról – igenis tettünk valamit.
A jóságot ki szokták nevetni, de még a legcinikusabb ember is vágyódik utána.
Az ajándékozás fortélya az, hogy anélkül adj, hogy bármit is visszavárnál!
Egy ember megmentése is elég nehéz, de ha azt hiszed, hogy egyszerre az egész világot megmentheted, akkor a sorsot hívod ki magad ellen.
Az erős emberek mindig jók is. Ebben rejlik az erejük.
Alekszej Nyikolajevics Tolsztoj
Az emberek kegyetlenek egymáshoz, és még akik közelállóikhoz jóságosak, azok is embertelenek a világ többi részével. Nem a jóság számít, hanem az igazságosság. A jóság csak az igazságtalanok dadogó bocsánatkérése.
Hamar felismertem, hogy csak akkor segíthetek másoknak a változásban, ha én magam is meg tudok változni. Ahhoz pedig, hogy adhassak másoknak, nekem magamnak is jobbá kellett válnom.
Az ember millimétert se mozdulhat ki a világ törvényeinek hullámveréséből. Senkinek sincs módjában kitörni térből és időből. Közös hullám emel és ejt: mindannyian engedelmesek vagyunk. De szívünk számára adott a választás, hogy jobbak vagy rosszabbak legyünk a világnál, melynek részei vagyunk. Ez módunkban áll. Hogy kegyetlenebbek legyünk vagy irgalmasabbak a változatlan és megváltoztathatatlan egésznél.
Adjál akkor is, ha kevés van neked is, adjál akkor is, ha neked is szükséged lenne rá, adjál akkor is, ha neked nem adtak, adjál akkor is, ha a szavaknál többre van szükség - és közben észrevétlenül a reménység emberévé leszel.
Mások hálája nem attól függ, hogy ön mennyit ad nekik, egyedül a magatartásuk függvénye, tehát az ő dolguk. Ezért nem szabad hálát követelnünk vagy kikényszerítenünk, inkább nekünk magunknak kell hálásnak lennünk - a látszólag hálátlan embereknek is, akik körülvesznek minket. Sőt, leginkább nekik kell hálát mutatnunk, számukra kell példaképpé válnunk.
Ha erős kézzel bánsz azokkal, akik bántanak, az olyan, mint amikor himlőoltásra viszed a gyereket. Üvölthet, kiabálhat a gyerek, mégis megkapja az oltást, mert a szülei nagyon jól tudják, hogy a szeretet és törődés része az is, hogy a gyerek ne lehessen himlős. Ha hozzájárulsz egy rossz szokás legyőzéséhez, azzal csak segítesz szeretteiden.
A legnagyobb lélek csakúgy képes a legnagyobb vétkekre, mint a legnagyobb erényekre; s akik lassan mennek, de mindig az egyenes úton maradnak, sokkal tovább érhetnek, mint akik szaladnak, s az egyenes útról letérnek.
Nem az a fontos amit a világtól kapok, hanem amit én adok.
Az erény mindig fényt sugároz magából, még az ínség bajain és szűk nyílásain keresztül is.
Nehéz megítélni, mi a jó és mi nem, mikor az ember még növőfélben van, és semmi sem állandó, beleértve önmagunkat is.