Idézetek a jóságról
Az élet rossz, kegyetlen, igazságtalan, mégis kötelességem, hogy jót, irgalmasságot és igazságtételt valósítsak meg benne.
Az emberek többsége azt hiszi, hogy csak adni nagylelkűség. Pedig az elfogadás is a szeretet aktusa. Hagyni, hogy boldoggá tegyenek minket, amitől a másik is boldog lesz.
Az emberek jóindulata sokszor úgy beskatulyáz bennünket, hogy egy koporsóban se volnánk jobban elszigetelve.
A nagyság és a jóság csak ritkán találkozik egy emberben.
Az ember azért cselekszik, mert az jó neki, és ha másoknak is jó, az ilyen cselekedetet erényesnek tekintik.
Hétköznapi népek kis tettei, apróságok tartják sakkban a sötétséget: egyszerű kedvesség és szeretet.
A hobbit - Váratlan utazás c. film
A jó és a rossz között örök harc folyik világszerte. Az idők kezdetétől fogva ez a két princípium áll egymással szemben, és mindörökké harcolni is fognak egymással.
Tudd értékelni a jót, és magad se akarj jobb lenni a jónál. A túlzásba vitt jóság bántó és sértő lehet. Ha a jóságot választottad, maradj hű e választásodhoz.
A jóság az, amikor a gyerek az egyetlen játékát adja oda.
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
Gondold csak meg akkor, amióta az emberi faj a világon van, mennyi jó ember élt a földön, és igaz, hogy mind meghaltak, de szellemük energiája, az itt van velünk, és úgy hat ránk, mint a nap.
Jevgenyij Alekszandrovics Jevtusenko
Most kell tevékenyen jót tennünk másokkal, s nem a túlvilágon.
Ha tudsz, segíts másokon. Ha nem, legalább ne árts nekik.
Ne higgyük, hogy tetteinknek és szavainknak hatása tüstént és várakozásainknak megfelelően jelentkezik. Bűneinknél ez még nem is volna baj, de sajnos fokozottan így van ez a jócselekedetek esetében. De ami késik, nem múlik. S akinek van türelme a jóságra, az meg is fogja érni, s föl is fogja ismerni gyümölcsét.
Lehet, hogy az emberek mások, mint hiszi? Lehet, hogy másfajta emberek élnek körötte, mint akiket valaha megszokott? (...) Lehet, hogy az emberek értelmesebbek, mint gondolta, és megérzik a tettek mögött a szándékot, vagy még jobbat éreznek, azt, ami a szándék mögött van, s ami néha nem is tudatos, de ott él valahol az ember szívében?
Ott kezdődik a nagyemberség, hogy az ember észreveszi, hogy mások is élnek a földön őkívüle, és amit tesz, úgy teszi, hogy nemcsak magára gondol, hanem másokra is.