Idézetek a jóságról
Minél többet adsz, annál több jó dolog történik veled.
Csodálatos dolog, milyen teljes szokott lenni az illúzió, hogy ahol a szépség, ott a jóság is.
Aki csak magára gondol, annak problémái vannak, aki azonban másokra, annak izgalmas feladatai.
Tombolt a vihar, és több ezer tengeri csillagot mosott partra a tenger. Észrevettem, hogy egy gyönyörű kislány egyenként felszedegette, és kétségbeesetten igyekezett visszadobálni őket a tengerbe. Nem értettem. Ha csak néhányat menthet meg, mi értelme az egésznek? Rám nézett, és azt mondta: - Annak az egynek igenis számít! (...) - mondta a kislány. Igaza volt!
Ha valaki valójában fáradt, magányos öregember, és ha talán a saját családja elhanyagolja (...), akkor valaki olyat akar a szívébe fogadni, akit elbűvöl az ő csodálatos nagylelkűsége. (...) Az sokkal érdekesebb. Az ember annyival nagyobbnak érezheti magát... jótékony uralkodónak! Az, aki a jótéteményt kapja, el lesz bűvölve, és ez jó érzés annak, aki ad.
Túlságosan jónak lenni valakivel szemben majdnem annyit jelent, mint kitenyészteni a hálátlanságot.
A jósággal és ártatlansággal az emberek nem tudnak mit kezdeni, s talán ez az élet egyik legnagyobb rejtélye; nem tudnak mihez fogni azokkal az erényekkel, melyeket a természet oly bőkezűen adományoz, melyeket szóban mindenki magasztal, s amelyek aztán csak arra jók, hogy növeljék a boldogtalanságot.
Egyáltalán nem az a célom, hogy Assisi Szent Ferenc legyek, vagy valami hasonló, de mindenki tud ocsmányságokat kiabálni. Miért kéne olyannak lennem, mint ő? Miért ne történhetne meg, hogy néha, de tényleg csak néha legyőzheted a gonoszt, akár csenddel is? És hagyni, hogy hadd visszhangozzon a fülében a saját utálatossága. Talán a jóság elég ahhoz, hogy megmutasd a gonosznak, milyen is valójában. Ahelyett, hogy még több gonoszsággal állítanád meg.
Ne "küzdj a Jóért". Keresd és szeresd. Örülj, amikor elér.
Segíteni vagy szeretni, majdnem ugyanazt jelenti, hiszen ha segítek valakinek, akkor szeretem, ha pedig szeretem, akkor nyilvánvaló, hogy segítek neki.
A Nap pompás és fényes, de csupán világító szikla volna, ha nem melegítené a földet.
A ti ajándékaitok mulandók, de a jóság maradandó: olyan, akár a forrás, melyből minél többet merítesz, annál bőségesebben csobog. A jóság - az egyetlen kiapadhatatlan kincs.
Egy bizonyos életkor után már nem az a fontos, hogy nekünk kik segítenek, hanem az, hogy mi hogyan válhatunk mások segítőivé.
Ha az ember minden jószándékú cselekedetén három napig elmélkednék, akkor sok minden jót nem tenne meg.
Gyáva, aki tehetné, de mégsem teszi a jót.
Facebook
Pinterest