Idézetek a jóságról
Bármily titokban cselekszel is jót, virága évek múlva is fejedre hulldogál.
Hétköznapi emberek (már megint?), idősek, gyermekek (mégis kik?) Cipelik a terhet, akkor is, ha tovább már nem megy. Vidám szomorúság (micsoda?) átvenni másnak a súlyát (hogy?) Mindezt feltétel nélkül (miért?), lényegtelen a tanulság.
Ha az univerzum közepébe tekintünk, hidegséget látunk ott. Ürességet. Végtére is, az univerzum nem törődik velünk. Az idő sem törődik velünk. Ezért kell nekünk, embereknek törődnünk egymással.
Megismerheted egy ember jellemét abból, ahogyan azokkal bánik, akiktől nem vár semmit.
Nincs a Földön sem jóság, sem gonoszság, ezek csak aktuálisan elfogadott társadalmi konvenciók.
Miért várna büntetés a rosszra, amikor azt látjuk, hogy nincs megjutalmazva a jó?
Fenséges dolog jót tenni, és hallani, hogy rosszat mondanak rólunk.
A jóság nem egyenlő a nemességgel, és semmi sem kegyetlenebb, mint az erény.
- Nem felelhetsz gyűlölettel a gyűlöletre! - Mégis, milyen világban élsz te, mondd? - Egy olyan világban, ahol a rosszra csak jó lehet a felelet. Hát nem érted? Csak fénnyel lehet elűzni a sötétséget.
A rossz, mely a világon van, csaknem mindig a tudatlanságból ered, s a jóindulat, ha nem felvilágosult, ugyanannyi kárt okozhat, mint a gonoszság. Az emberek inkább jók, mint rosszak, s tulajdonképpen nem is ez itt a kérdés. Azonban nemigen ismerik - és ezt nevezzük erénynek avagy bűnnek - a legkétségbeejtőbb bűnt: a tudatlanságot, mely azt hiszi, mindent tud, s ezért feljogosítja magát arra, hogy öljön. A gyilkosnak vak a lelke, márpedig nincs igazi jóság és valódi szeretet a lehető legteljesebb tisztánlátás nélkül.
Ha túlzott fontosságot tulajdonítunk a szép cselekedeteknek, akkor közvetve a gonosznak adózunk nagy hódolattal. Ilyenkor ugyanis feltételezni engedjük, hogy ezek a szép cselekedetek mindössze azért becsesek, mivelhogy ritkák, azazhogy a gonoszság és a közöny jóval gyakoribb indítékai az emberek cselekedeteinek.
Kevés ember marad akkor is bőkezű, ha már módja is van rá.
Ahol nem halt ki még a jóindulat, Ott esély van arra, hogy jól indulhat, Benned is rejtőzik valahol egy hős, Próbáld ki, te vagy a felelős.
Ha jó emberek vesznek körül, rád is átragad valami a jóságukból.
Orvostanhallgatóimnak azt tanítom, hogy jó orvosok legyenek, és nem teljesen önzetlenül, mert előbb-utóbb engem fognak ellátni. Ez az aranyszabály, méghozzá önző aranyszabály: úgy cselekedj másokkal, ahogyan szeretnéd, hogy veled cselekedjenek, mert nemsokára ők fogják ugyanazt cselekedni veled, közvetlenül vagy közvetetten.