Idézetek az igaz szerelemről
A szerelem félreértés, a teljesség beteljesíthetetlen igénye.
Amíg azt hiszed, hogy dobog valahol egy szív, mely érted dobog, bocsáss meg az embereknek. Egy emberi szív, mely önzetlenül érez irányodban, elég, hogy megbocsáss mindazoknak, kiknek önző és komisz szívét megismerted; elég, hogy megbocsáss az emberek összességének.
A szerelem azt jelenti, hogy két ember: kettő és mégis egy. Egy férfi és egy nő egyetlen angyallá olvad össze. Ez a mennyország.
Az ivásnak ugyanaz a törvénye, ami a szerelemnek: bárhol, bármikor, bárhogyan.
Az én szivem sokat csatangolt, de most már okul és tanul. Aki halandó, csak halandót szerethet halhatatlanúl.
Én én vagyok magamnak, S neked én te vagyok. S te én vagy magadnak. Két külön hatalom. S ketten mi vagyunk. De csak ha vállalom.
Az életben az egyetlen természetes állapot a szerelem... Minden egyéb mesterkélt, és csak a világ rontására szolgál. Egyedül a szerelmesek nem rontanak semmit a világon.
Az érzékiség gyakran elsieti a szerelem növesztését, úgyhogy a gyökér gyenge marad, s könnyen kitéphető.
Milyen tehetetlenek vagyunk, akár a hálóba akadt madarak, ha elfog bennünket a vágy!
Minél inkább szeretsz valakit, annál többet akar tőled, és annál kevesebbet tudsz neki adni, hiszen már odaadtad szerelmed.
Senki sem értheti a szerelmet, aki még nem tapasztalta annak őrületét. És senki sem értheti a szerelmi őrületet, nem számít hányszor tapasztalta.
Az óvatosság minden formája közül talán a szerelemben tanúsított óvatosság a legvégzetesebb az igazi boldogságra nézve.
Egy nő számára szerencsétlenség, ha sohasem szerették, de tragédia, ha sohasem szeretett.
Egy emberi lény szerelme egy másik emberi lény iránt: talán a legnehezebb feladat, amely ránk van bízva, alapvető feladat, végső próba és bizonyság, megmérettetés, amelyre minden más vizsga csak előkészület.
A férfi és a nő két olyan ékszerdoboz, amelyek egymás kulcsát tartalmazzák.