Idézetek az igaz szerelemről
A szerelem olyan, mint a virág, mint az erdő, mint a madárdal, mint a sólyom szárnyalása a magas égen. Ez nem valami csinált dolog. Ezt a föld termette, a természet nemzette, ez valódi, ez istenes dolog, istennek tetsző.
A szerelem olyan, mint a diplomácia, ha az ember mindig kitenné a kártyáit, hát vagy szürke és unalmas lenne az a szerelem, vagy tízpercenként törne ki olyan háború, amely csak kárt okoz, de semmit meg nem old.
Mindannyiunknak jogunk van egyenlően, teljesen és szégyen nélkül szeretni, mert a szerelem a legcsodálatosabb ajándék, amit emberként kaphatunk.
A szerelem érdekes dolog... van, amikor fehér lovon érkezik, és úgy ledönt a lábatokról, mint valami nagyszerű történet a régi időkből. Máskor hangtalanul lopakodva közeledik, és elragadja a szíveteket, mielőtt még rájönnétek, hogy egyáltalán veszélyben van.
A szerelem olyan, mint a tinta, akár ír az ember, akár nem, elszárad.
A szerelem olyan, mint a nap, még a vak is érzi.
A szerelemben is vannak divatok, úgy, mint bármi másban. Meg nemzeti specialitások.
A túl sok szenvedély ugyanúgy árt a szerelmi kapcsolatnak, mint ahogy a túl sok rozmaring is elronthatja az ételt, vagy a túl erőteljes hangzás a zenedarabot. A szerelmi ügyeket is ugyanolyan eleganciával lehet - sőt, szükséges is - kezelni, mint az élet összes többi ügyét.
Nem elég meghallgatni a férfit, reflektálni is kell a gondolataira; nem elég a rendelkezésére állni, helyettesíteni is kell az összes többi, elérhetetlen nőt - azokat a nőket, akiket, ha ideje és lehetősége engedné, szintén meg akarna szerezni magának. Azt a nőt kell alakítani, akit minden férfi a magáénak szeretne, de csak egyvalaki kaphat meg.
A szerelem olyan betegség, ami akkor fáj nekem, ha elmúlik neki.
Ha szeretem az Egyetlent, a világ egy lesz, csak egyet kell szeretnem, hogy mindent szerethessek, és ebben a szerelemben megnyílik a mindenség titka.
Ha összeakadok valakivel, aki levesz a lábamról, nem hiszem, hogy ellenállnék neki, de ehhez tényleg különlegesnek kell lennie.
Kedvesem, hidd nekem el, hogy se a földön, se az égen, se szívünk szomjas rengetegében nincs csodatévőbb, szebb hatalom, nagyobb Erő, mint egy aszályt elűző nagy nyári eső, s egy frissen zuhogó, suhogó szép szerelem!
Még mindig van olyan, hogy valaki jön, és egy olyan részedet mozdítja meg, aminek a létezéséről eddig nem is tudtál. Felkavar, összezavar, teljesen megbénít. Aztán meg van, amikor ehhez az társul, hogy még véletlenül sem a tökéletes időzítésben érkezik. Akkor aztán jön a zavar, ami gyengít, ugyanakkor talán megtanít arra, hogy még mindig örülni kell, ha azt a valamit akár pár órára is, de átélted. Hiszen erre vágyunk mindannyian.
A szerelem lényege, mint a verseké, a rögeszme, mely India Háromarcú Isteneként teremt, megőriz, pusztítva megújít, és minden változatban változatlan.
Facebook
Pinterest