Anthony Capella

Senki nem tud egyetlenegy okot sem mondani, hogy (...) miért is kell hogy a férfi legyen az úr a házban.

Egy férfi és egy nő csak akkor szeretheti egymást igazán, ha egyenlőek.

Sosem kellemes azzal szembesülni, hogy a másik pont azt az embertípust tartja csodálatra méltónak, amilyenek mi magunk a legkevésbé sem szándékozunk lenni.

A női öltözködésben a szemérmesség küzd a fenségességgel: a látni engedett kincsekkel csupán célozgathat a rejtve maradt csodákra.

A krokodilus étvágya Az bizony rettenet: Reggelire lágy tojást kap, Egyszerre ötvenet.
Azután jön a pirítós, Meleg tej és tea, És ha kér még, máris röpül, Egészben egy liba.
Bekap még egy tál sonkát is, Mustárt is kér hozzája, Tucat hering, füstölt és sós, Várat még magára.

Ez igazán nem jó, Úgy érzem, hogy a fejemben Lakozik egy hernyó.
Biztosan a körtében volt, Amit tegnap ettem, S mivel a háza elfogyott, Lakhelye én lettem.

Meg kell ragadnunk minden alkalmat, mert röpke a boldogság.

A piac szabad akar lenni, és nincs ember, akinek a piacnál nagyobb ereje lenne.

Eljön majd az idő (...), amikor a kereskedők rájönnek, hogy a vásárló nem más, mint egy csomó agyi kötelék, és hogy az elme maga is mechanizmus, amit ugyanolyan hatékonyan lehet irányítani, mint a gépeket a gyártósoron.

Csók nélkül nem szerelem a szerelem. Vér nélkül nem dárda a dárda...

Nélküle üres vagyok, kongó edény, mely feltöltésre vár. Nélküle semmi vagyok, mint a könyv szavak nélkül.

Maga a szerelem nem csak egy érzelemből áll, hanem nagyon is sokból. Pontosan úgy, ahogy egy jó kávénak is lehet egyszerre például cserzettbőr-, dohány- és nektárillata, ugyanúgy a szerelem is többféle érzelem keverékéből áll össze: rajongás, idealizmus, gyengédség, kéjvágy, védelmezni vágyás, vágy, hogy védelmezzenek, vágy, hogy magunkévá tegyük a másikat, bajtársiasság, barátság, esztétikai vonzalom, és ezenkívül még vagy ezer más.