Idézetek az időről
Szerintem az idő nagyon vékonyan szétkenődik az egész világon, mint a vaj a kenyéren, az utakon, meg a házakon, meg a játszótéreken, meg a boltokon, úgyhogy csak egy kis kenődés jut minden helyre az időből, aztán mindenkinek sietnie kell érte a következő darabhoz.
Az az igazság, hogy az idő bizony hullámzik. Hihetetlenül könnyű órákat vagy akár napokat veszíteni egy szempillantás alatt. Máskor kínszenvedés végigevickélni egyetlen órácskán is. Az idő apad és árad, olyan szakadatlanul, akár a tenger, és éppolyan megállíthatatlanul is. Épp azok a pillanatok, melyekről azt szeretnéd: bárcsak örökké tartanának - azok szállnak el leghamarább. Amelyeket pedig legszívesebben felgyorsítanál, csigalassúsággal vánszorognak.
Megöregszünk majd, és abban az lesz a szép, akiket régóta vártunk, már megjöttek rég.
Az idő természetét leginkább a változásban tudjuk megragadni. Minden változik, minden öregszik. Aki megszületik, az meg is hal. Az élőlények egyszer csak megöregszenek. Még a kövek is kopnak, még a négy és fél milliárd éves Föld is rendkívüli mértékben megváltozott. A változás jelenségének köszönhetően, az idő képzetét is képesek vagyunk megérteni.
Az idő (...) olyan lassan telik, amíg az ember fiatal, idősebb korunkban pedig olyan, mintha röpülne.
Életünknek csak egy kis szakaszában vagyunk fiatalok, mégis úgy tűnik, mintha örökké tartana. Az évek múltán pedig, ahogy öregszünk, egyre gyorsabban halad, így végül a két időszak egyenlővé válik.
Nincs semmiféle fájdalom, melyet a hosszú idő ne enyhítene, és a lelket, amire az okosság nem képes, az idő folyása meggyógyítja.
Ha szeretitek az életet, (...) úgy ne pazaroljátok az időt, mert ez az az anyag, a melyből az élet készül.
A dolgok mennek a maguk módján, és nem te vagy az, aki változik - az életed változik.
Az évek elröppenek, akár a pillanat. Ugyanakkor egyes pillanatok évekig tartanak.
Az idő végtelen, az idő rajtunk kívül létező, nem fogyhat el, nem veszíthetjük el, nem állíthatjuk meg. Velünk vagy nélkülünk, az idő halad.
Az idő értékes dolog - Nézd, hogy repül, ahogy az inga száll, nézd, ahogy a nap végéig visszaszámlál, s az óra elketyegi az életed.
Bárcsak több órából állna a nap, hisz olyan sok tennivaló van! Az idő lassan, de biztosan telik.
Mi az idő? Egy vers, amit lassan elfelednek. Egy labirintus, ahonnan hiába keressük a kiutat. Egy öntudat nélküli lény, ami hamarosan agyonnyom mindannyiunkat. Az idő az ellenségünk.
Az emberek nem csak a pénzüket pazarolják el, de az idejüket is. Sőt, az idejüket sokkal inkább. Több pénzt keresni nem olyan nagy művészet, de több időt egy perccel sem tudsz magadnak csinálni. Amit pénzt nem kerestél meg ma, annak nagy részét meg tudod keresni holnap is, de ami időt ma eltékozoltál, az már örökre kárba veszett.
Facebook
Pinterest