Idézetek az időről
Az idő és türelem felszárít minden könnyet, ami elhomályosítaná a szemed.
Tudod, ha az egyik szemed a múlton, a másik meg a jövőn van, előbb utóbb bandzsa leszel.
A múlt velünk él.
A jövő valahogy mindig váratlanul válik jelenné.
Legközelebb, amikor kinyitod a szemed, lehet, hogy a világ megváltozott.
Ha pedig felhúztunk egy órát, van valami félelmetes abban, ahogy szakadatlanul jár a maga könyörtelen ritmusában. A mutatók olyan egyenletesen mozognak a számlapokon, mintha saját akaratuk lenne. Tik-tak, tik-tak... Mozdulataikkal apránként egyre közelebb lökdösnek minket a sírhoz.
Meglehet, nem is olyan értékes az én időm, de tény és való: rettenetesen szenvedek, valahányszor úgy látom, hiába vesztegettem.
Békés együttélésre jutottam az idővel: ő sem követ, én sem szaladok el előle, egy napon találkozunk.
Gondold csak el: ha megajándékoznak egy órával, kis virágzó pokollal ajándékoznak meg, rózsabilinccsel, aranyozott veremmel. Nem csupán az órát ajándékozzák neked, hogy Isten éltessen, és reméljük, hogy sokáig hordod majd, mert kitűnő márkájú, svájci, rubinköves; nem csupán ezt a parányi krampácsolót ajándékozzák neked, amelyet a csuklódra kötözve sétáltatsz magaddal. Megajándékoznak - nem is tudják, és ez a szörnyű, hogy nem is tudják -, megajándékoznak egy újabb, törékeny és kétes részecskével, valamivel, ami a tiéd, de nem a testedből való, hanem szíjjal kell odakötözni a testedhez, hogy ott lógjon a csuklódon, mint kétségbeesett karocska. Megajándékoznak azzal a feladattal, hogy naponta felhúzd, a felhúzás kötelességével, mert csak így maradhat óra az óra; megajándékoznak a kényszerrel, hogy a pontos időt figyeld az ékszerboltok kirakatában, hogy meghallgasd a rádióban, hogy rendszeresen igénybe vedd a telefonközpont pontosidő-szolgáltatását. Megajándékoznak a félelemmel, hogy elveszted, hogy ellopják, hogy leejted a földre és összetörik. Megajándékoznak a márkájával, a bizonyossággal, hogy ez jobb márka, mint a többi, megajándékoznak a hajlammal, hogy összehasonlítsd az órát a többi órával. Nem téged ajándékoznak meg az órával, hanem téged ajándékoznak el, téged ajánlanak fel az óra születésnapjára.
Az élet egyetlen hatalmas dugó, ami a maga tempójában araszol, és semmi esélyed siettetni.
Épp ez a lényeg, hogy nem visszakozhatunk. Rájövünk, hogy a dolgok soha többé nem lehetnek olyanok, mint régen. Ez ellen nem tehetünk semmit, mert akik most vagyunk, azokat egy világ választja el azoktól, akik akkor voltunk.
Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.
Vihar szárnyán repül a gyors idő, terhe súlyos, akár egy malomkő. Röpít magával fájó, nagy gondokat, szabad mégis, mint a gondolat.
Nincs tegnapunk, és nincs holnapunk. Elfelejtjük az időt, elfelejtjük az életet, és békességben vagyunk.
Nincs, mi örök, ne reméld! Int erre az év meg a perc, mely elviszi szép napodat.
Facebook
Pinterest