Idézetek a házasságról
Elvált asszonnyal pedig nehéz egy fedél alatt lakni.
Több házasság maradna meg, ha a partnerek rájönnének, hogy a jó néha a rossz után jön.
Egy házas- vagy élettársat többek között arra is tartunk, hogy legyen kin levezetni az indulatokat.
Ha egy házasságban mindkét fél a másik halálára spekulál, akkor az ember jól nyissa ki a szemét, anélkül, hogy az ismerősöket beavatná.
Szivem sziveddel, mondom, olyan egy, Hogy már a kettő nem két-számba megy: Egy eskü lánca fűzi kebelünk: Két kebel, egy hit: összes lételünk.
A szeretet nem azt jelenti, hogy magunknak kedvezünk, hanem azt, hogy mások kedvéért teszünk valamit. A legtöbben nap mint nap sok mindent megteszünk, ami nem jön "természetesen" számunkra. (...) Így van ez a szeretettel is. Ha szeretni akarjuk a házastársunkat, ezt az Ő szeretet-nyelvén kell kifejeznünk, akár természetesen jön ez számunkra, akár nem. Ez pusztán a döntésünkön múlik, nincs hozzá szükség melengető érzelmekre. Be akarjuk tölteni érzelmi szükségleteit, ezért az ő nyelvén kezdünk beszélni. Ugyanakkor az is igaz, hogy tele szeretet-tankkal társunk valószínűleg viszonozni fogja szeretetünket, s kedvünkért ő is megtanulja a mi szeretetnyelvünket. A szeretet választás dolga. Akár ma is dönthetünk mellette.
Ahhoz, hogy a házaséletben kezdeni lehessen valamit, a házastársak közt vagy teljes meghasonlásra, vagy szerelmes egyetértésre van szükség. Ha a házastársak viszonya bizonytalan, sem így, sem úgy nem lehet semmihez kezdeni. Sok család éveken át ott marad a régi helyén, amelyiktől mind a két házastárs megcsömörlött, csak mert sem teljes meghasonlás, sem teljes egyetértés nincs köztük.
Ha a magad feleségét, azt az egyet, akit szeretsz, kiismerted, jobban ismered valamennyi nőt, mintha ezrével lett volna dolgod velük.
Ha az ebéd célja a táplálkozás, a házasság célja pedig a család, az egész kérdést csakis azzal lehet megoldani, hogy ne együnk többet, mint amennyit a gyomrunk meg tud emészteni, és ne legyen több feleségünk vagy férjünk, mint amennyi a családhoz szükséges, vagyis - egy.
Ha a házasság célja a család, akkor az, aki azt akarja, hogy sok felesége vagy férje legyen, talán sok élvezetre tesz szert, de semmi esetre sem lesz családja.
Ismeri a jégmadár legendáját? (...) Amikor a jégmadár kimerül a tenger feletti repülésben, párja, a nőstény alája száll, és erősebb szárnyain továbbviszi. Az ember is ezt keresi a feleségében: a jégmadarat.
Minden házasságban megvan az a három mondat, ami örök fájdalmat jelent, és amit egyetlen későbbi más mondat sem tehet jóvá.
Minden szerelem hazugság, s csak egy szerelem van a világon, és azt nem a kottaüzletben árulják, hanem az ékszerésznél, ahol a két karikagyűrűt veszik, ez az egyetlen szerelem, az unalom, a betegség, az elcsúnyulás, a másfelé való álmodás, az ezerszer szökni, menekülni akarás és mindig ottmaradás: egymással szemben ülve nézni az egymás vénülő képét és végignézni a másiknak a haldoklását, ez a szerelem.
A házasság persze annyi illuzórikus garanciát ígér, (...) hogy nincs abban semmi meglepő, ha sorra kiderül mindegyikről, hogy nem is arra vonatkozott, illetve nem pontosan úgy, és általában véve réges-rég lejárt. Néha előfordul, hogy garanciát kapunk valakitől, akiről - ha őszinték vagyunk magunkkal -, pontosan tudjuk, nem is állíthatna ki ilyen jellegű dokumentumot. Nem az ő hatásköre. Csak úgy hozzákeveredtünk a biztos vétel reményében. Miközben anélkül, hogy sejtenénk, egy mélyebb szinten, ahol az önáltatások már nem működnek, mindketten keresgélünk tovább. Néha egyszerűen csak úgy, hogy nyitottak maradunk.
A házasság nem kikötő, hanem folyó, két gyarló ember továbbfejlődése.