Idézetek a háborúról
Az ellenségeket rá kell kényszerítened arra, hogy rázzanak kezet egymással, hogy azután közös erővel ellened támadhassanak. Közben persze tudod: minden próbálkozásuk eleve kudarcra van ítélve, mert megegyezésük a tehetetlenségig gyengíti őket.
Nem a népek csinálják a háborút, hanem a nagyurak, akiknek vásik a foga a másik jószága után. Aztán egymásra uszítják a szegény embert, aki pedig de meglenne egymással szent békességben, ha hagynák
Minden háború szent azoknak, akik vívják. Ha nem így volna, ki lenne bolond vérezni és meghalni? De akármit beszélnek a szónokok, akármilyen gyönyörű eszméket hirdetnek a halálba rohanó őrültek előtt, minden háború oka és célja egy. És ez a pénz. Valójában minden háború üzleti kérdés. Csak az a baj, hogy kevesen tudják. A fülük tele van trombitaszóval és gyönyörű szavakkal a szent eszmékről... Csak néha azt kiáltják: "Mentsük meg Krisztus sírját a pogányoktól", máskor azt: "Le a tulajdonnal", néha azt: "Szabadság", néha pedig azt: "Gyapot, rabszolgaság, államok szabadságjoga".
A jó katona szívesen teszi meg azt, amit meg kell tennie, vagy legalábbis helyesli. Én nem találtam elég okot arra, hogy férfiakat és nőket öldössek. Nem értettem meg az okát akkor sem, amikor megmagyarázták.
Egy olyan országban, ahol a legtöbb férfi meghal negyvenes évei dereka előtt, és ahol olyan régóta zajlik a háború, csatában meghalni mellékes kilátás. (...) Úgy tekintenek egyéni sorsukra, mint Isten által elrendeltetettre, életükre pedig mint törékeny, átmeneti állapotra.
Mi is tudtuk volna, mit kellene tennünk, de cselekedtük azt, ami lehetséges volt.
Háborút vívni nem szabad titokban, mert az a legnagyobb hibák és igazságtalanságok táptalaja lehet.
Eddig se mentem bele nagyon kockázatos ügyekbe, és nem is kívánok, de egy háború közepén nem lehet ilyen elvárásokat támasztani. Már az ittlétünk is veszélyes. Az az elvárás, hogy senkinek ne essen semmi baja, a helyzet tökéletes alulértékelésére vall.
A háború olyan viselkedés, melynek gyökerei az őstenger egyetlen sejtecskéjében vannak. Egyél meg mindent, amihez hozzáérsz, különben azok esznek meg téged.
A háború mindenekelőtt nyers őszinteséget követel. Itt nem lehet színészkedni, még tréfából sem.
A hadviselés alapvető elve szerint az a hadsereg nyeri meg a háborút, amelyik kevesebb erőt vetett harcba az állományából.
Ha belegondolsz abba a pszichológiai folyamatba, ami a harcban az emberi agy mélyén működésbe lép, rá kell jönnöd, hogy a háború sikeressége valójában azon múlik, mennyire tudjuk elnyomni az ösztönt, amellyel önmagunkat óvjuk. Olyan ez, mint egy fordított evolúciós folyamat.
Ha magunk vagyunk a saját mestereink, akkor úgy látjuk, spóroltunk a szomszédhoz képest, aki építési vállalkozót fizetett, mert a mi befektetett energiánk és időnk nem került semmibe. Ilyen költségnek nincs helye a kiadások listáján. Az államnak a háborúban meg kell vennie a tankokat, a bombákat, a helikoptereket, de nem a saját polgárait. Azok ingyenesek, el lehet őket pazarolni, havi rendszerességgel.
Vannak olyan emberek, akiknek a tehetsége, személyisége értéktelen, egyedül a saját biológiai körforgásuk megszűnését tudják nyújtani a hazának.
Szomorú a királyok sorsa, amiért háborút kénytelenek viselni, mert gyakorta diadalmaskodnak ugyan, de mindannyiszor emberi vérontás árán.
Facebook
Pinterest