Idézetek a filozófiáról
A dolgok vagy léteznek, vagy nem. Ha minden ilyen lenne, akkor lehetne, hogy egyszerre legyen minden, és akkor nem lenne keletkezés és pusztulás. Tehát minden valamiből ered, és mivel ez nem mehet a végtelenségig, fel kell tételezni egy első eredetet.
Az eszmék megosztják, nem pedig megmagyarázzák a világot.
Nincs szebb dolog ezen a földön az eleve eldöntött harmóniánál, sem pedig a lelkes anyag és a telítettség fogalmánál.
Az ember bármilyen messze jut is ismereteivel, akármennyire is objektíven ítéli meg önmagát, végül egyebet nem nyer az egészből, csupán tulajdon életrajzát.
A teremtést nem olyasminek kell tekinteni, ami egyszer megtörtént, hanem örökös folyamatnak, valaminek, ami örökké megújul és újra végbemegy, de mindig más formában. Semmi teremtett dolog nem pontos hasonmása egy másiknak, mindegyik teremtés örök és egyedüli a maga módján.
A világ színpad ugyan, de a darabnak rossz a szereposztása.
Ha egy fa kidől az erdőben, de senki nincs ott, hogy hallja, vajon attól még hangosan teszi azt?
A világ gondolatok szerint épül fel, ezért megítélhetünk gondolatokat belőle.
Matematika nélkül ma már nincs filozófia; filozófia nélkül nincs költészet, irodalom.
Hiszem, hogy a matematikai valóság rajtunk kívül van, hogy a mi feladatunk felfedezni vagy megfigyelni azt, és hogy a tételek, amelyeket bebizonyítunk, vagy nagyképűen fogalmazva "megalkotunk", egyszerűen megfigyeléseink jegyzőkönyvei. Platóntól kezdve nagy filozófusok egész sora fejezte ki ezt a véleményét ilyen vagy olyan formában, és én is ezt a nyelvet használom, amely természetes az ilyen emberek számára. Ha az olvasónak nem tetszik a filozófia, megváltoztathatja a nyelvet, de ez a következtetéseimet a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja.
Mikor a gyermek gyermek volt, ilyeneket kérdezett folyton: "Miért vagyok én én, s miért nem te? Miért vagyok én itt és miért nem ott? Hogy kezdődött az idő és hol ér véget a tér? Életünk ezen a földön nem csupán egy álom?"
Mint a járványelméletnek nevezett teória kimondja: a gondolatok, a termékek, az üzenetek és a viselkedésminták is úgy terjednek, ahogy a vírusok.
Mindenben mindenből - az Ész kivételével - van egy rész, némely dologban azonban Ész is van.
Egyáltalán, honnan tudhatjuk, hogy kettő meg kettő valóban négy? Vagy hogy a nehézségi erő működik? Vagy hogy a múlt megváltoztathatatlan? Ha mind a múlt, mind pedig a külső világ csak tudatunkban létezik, s ha tudatunk maga szabályozható - akkor mi a helyzet?
Még az ördög is - Isten ördöge.