Martin Luther

A bánat madarai óhatatlanul a fejünk felett repkednek, de nem szabad hagyni, hogy a hajunkba fészkeljenek.

A szeretet természeténél fogva készséges és engedelmes az iránt, akit szeret.

Az értelmet át kell verni, meg kell vakítani, és el kell pusztítani. A hitnek lábbal kell taposnia minden értelmet, érzéket és megértést, és bármit is lát, figyelmen kívül kell hagyni és... semmit sem ismerni, csak az Úr szavát.

Isten szavának igazát a szív a dalban éli át...

Ott rossz kedély nem férhet el, hol néhány jó társ énekel, nincs ott irigység, gyűlölet, viszály, harag nem sért szivet, gőg, gond s minden, mi húsba mar, bú, bánat elmúlik hamar, ki dalban örömét leli, bűn ebben őt nem terheli, Istennél több tetszést arat, mint más öröm az ég alatt. A sátán művét rontja meg, visszatart sok gyilkos kezet.

Egy földi királyság sem létezhet az emberek egyenlőtlensége nélkül. Vannak szabadok, vannak jobbágyok, uralkodók és alattvalók.

Ha azt képzelném, hogy az Úristen nem érti a tréfát, nem is akarnék a mennybe jutni!

Még az ördög is - Isten ördöge.

Az orvosság beteggé, a matematika szomorúvá, a teológia bűnössé teszi az embert.

Soha semmi jó nem születik az erőszakból.

Az igazság egy átmeneti dolog, amely végül véget ér; de a lelkiismeret örökkévaló, és soha nem szűnik.

A béke fontosabb minden igazságnál; és a béke nem az igazságért van, hanem az igazság van a békéért.