Idézetek a békéről
Az ellenségeket rá kell kényszerítened arra, hogy rázzanak kezet egymással, hogy azután közös erővel ellened támadhassanak. Közben persze tudod: minden próbálkozásuk eleve kudarcra van ítélve, mert megegyezésük a tehetetlenségig gyengíti őket.
Az a baj a békével, hogy hajlamosabb a hibák büntetésére, mint a kiemelkedő tevékenység jutalmazására.
A béke megoldásokat követel, eleven megoldásokra azonban soha nem juthatunk, csak törekedhetünk feléjük.
A bölcs király sose akar háborút, de mindig készen áll rá.
Hol boldog béke van, bátran épít akárki, az áttetsző patak kerteken át folyik a földre, rábizott vetés híven csiráz ki, urának hozza majd nemes gyümölcseit.
Ha békét tudnék kötni, arra jóval büszkébb lennék, mint a katonai sikerek révén szerzett kétes hírnévre.
Tudat alatt talán egy esti hírműsorban reménykedünk, ahol bemondják, hogy beállt a világbéke, nélkülünk is helyrejött mindaz, amit mi magunk teremtettünk. Közben pedig félünk, mert lelkünk mélyén tudjuk, hogy nélkülünk, a mi döntésünk nélkül nem fog menni. Tudjuk, hogy döntenünk kell, ám súlytalannak érezzük magunkat. Keressük a boldogságot, és titkon azt reméljük, képesek leszünk függetleníteni magunkat a reménytelennek tetsző külvilágtól. Akkor is így teszünk, amikor már tudjuk, ez a külvilág mi magunk vagyunk.
A harcban néha az a legokosabb húzás, ha visszavonulsz.
Két békés hatalom van: a jog és az illem.
Csak harcolni könnyű azzal, akit nem ismersz, békét kötni lehetetlen.
Azon a napon, amikor teljesen megbízhatunk egymásban, béke lesz a Földön.
Gyűlölet tövise nem virágzott még békét soha.
Ha a békességet boltban árulnák, aranyon is meg kellene vennünk.
Mi olyan helyet keresünk, ahol békében élhetjük az életünk. Háborúk nélkül, ahol nem a félelem az úr. Ahol az összes ember megbízhat a másikban.
A béke megvalósítására hivatott emberek feladata, hogy olyan feltételeket teremtsenek, hogy a fasiszta fenevad soha többé ne emelhesse fel a fejét.
Facebook
Pinterest