Idézetek a békéről
Oktatás, széles körű ismeretek és napjaink változó politikai környezetének megértése (...) azok az eszközök, amelyekkel korábban már sikerült vérontás nélkül, konszenzussal politikai változást elérni, bár az ifjú okostelefonos harcosok és a szürke öltönyös politikusok ezt még mindig nem értik.
A béke csupán a háború árnyéka.
Azért lettünk, hogy alkossunk, szeressünk, nyerjünk, azért lettünk hát, hogy békében éljünk. Ám a háború megtanít rá, hogy mindent elveszítsünk, s hogy azok legyünk, akik nem voltunk.
Nincsen béke remény nélkül.
Valahogy mégis megokosodott a világ, megcsendesedett. Az emberek ráismertek az élet rendjére, hogy akik együtt kell éljenek ezen a földön, azok között békességnek kell lenni. Hogy a föld egymáshoz fűzi az embereket, s közös kötélen vonszoljuk valamennyien a sorsot.
Szabadság, Egyenlőség, Testvériség, ezek a béke és a harmónia dogmái. Miért kell ezeket olyan félelmetes köntösbe öltöztetni?
A béke olyan, mint a szivárvány, a földön nyugszik, de íve vége a mennybe vész. Az égbolt fényében fürdik, könnyek és felhők között ível a magasba, de az örök Nap sugara tükröződik benne (...). Az ilyen béke (...) a lélek mosolya, a halhatatlan, távoli fény végtelen áradása.
Nem lehet egyszerre a háborúra és a békére is készülni.
Senkiről roszat ne beszélj, Hogy másokkal békében élj.
Amíg az ember visszaemlékszik a rosszra, ami az őseivel megesett, soha nem lesz béke.
A nyugalom gyakran a legvégső, ám legjobb ajándéka életednek.
Lelkünk soha sincs olyan közel a valósághoz, mint a temetőben. Itt vége az őrületnek és a hazugságnak. A lét éppolyan meztelenné válik, mint a születésünk pillanatában. Nincs már gazdag, szegény, ellenség, barát - az önzés falai leomlanak, és megszűnik az esztelen rohanás.
Korunk furcsasága, hogy azoknak, akik békét akarnak, háborúzniuk kell.
Ne a háború ellen harcolj, hanem a békére összpontosíts!
A békére nem vágyakozni kell - tenni kell érte, lenni kell érte, s szükség esetén szét kell osztogatni a rászorulók között.