Idézetek a filozófiáról
Miért ne valljuk be rögtön, hogy nincs semmi, aminek lenne értelme, és akkor legalább élvezhetjük azt a semmit, ami van?
Bármi lehet bármi és minden átváltoztatható valami mássá.
Hogy érheted el, hogy jó dolgok történjenek? Légy jó az istenedhez, adj egy kicsit és kapsz egy kicsit, ennek az alkunak az egyszerűsége mindig is vonzotta az embert.
A gondolat: az elme mentális terméke, illúzió.
Életünknek nagy része értelmetlen, önmagát megsemmisítő ingadozás és hiábavalóság; káosszal küszködünk kívül és belül; és mégis hisszük, hogy van bennünk valami életbevágóan fontos és jelentőségteljes, csak tudnunk kellene olvasni a tulajdon lelkünkben. Érteni akarunk, fel akarjuk fogni a múló dolgok értékét és perspektíváját, hogy így kiemelhessük a fejünket a napi körülmények örvényéből.
Mi pontosan a lényegi különbség egy sertés és egy kutya között, ami miatt az utóbbi szenvedése számít, de az elsőé nem? A kettő közötti egyetlen lényeges különbség - úgy tűnik - csupán annyi, hogy a háziállatokhoz egészen más a viszonyunk, mint a haszonállatokhoz. Ám önmagában az, hogy mi melyik állatot szeretjük simogatni és találjuk aranyosnak, és melyiket látjuk szívesebben kolbász formájában, nem lehet alapja semmiféle erkölcsi különbségnek.
Vannak dolgok, melyek számnélküliek. Mennyi fény van a fényben, mennyi sötét van a sötétségben?
Imádunk általánosítani, de az nem működik állandóan. Nem értjük a statisztikát, mert a világlátásunk fekete-fehér. A szürkével nem tudunk mit kezdeni. Szeretnénk (?) ha a különbségek nagyon élesek lennének, mert az egyszerű. Akkor pontosan tudnánk, mit várhatunk egy embertől. A világ viszont nem ilyen.
A hat érzéked az, ami a bolondját járatja veled, és elhiteti nem csak azt, hogy van ez a hat érzéked, hanem azt is, hogy egy ténylegesen létező külvilággal lépsz kapcsolatba rajtuk keresztül.
Minden ugyanannak a dolognak a különböző megnyilvánulása: az álmosságom, a gyapotgombolyag, (...), minden csak egy tünékeny álom. Minden ugyanannak az ürességnek a része.
A dolgok csak azért keletkeznek, hogy elmúljanak, minden csak azért teremtődik, hogy megsemmisüljön, és egyszerűen csak azért kell megsemmisülniük, mert megteremtődtek.
A definícióknak van az a rossz tulajdonságuk, hogy vagy egyszerűek, de korlátozottan írják le a valóság teljességét, vagy leírják a világ összetettségét, de olyannyira bonyolultak, hogy praktikusan alkalmazhatatlanok.
Felbukkanni, kitűnni, ragyogni. Felfényleni, csillogni, kihunyni.
A tények s mindenek felett a természettudományi igazságok számbavétele nélkül (...) nem lehet philosophálni, (...) a ki ezeket tekintetbe nem véve, fűzi okoskodásait: fellegvárakat épit, melyek a leggyöngébb szellő érintésére is összeomlanak, halva szülötteket hoz a világra, melyeknek előbb vagy utóbb a feledés sírjában van lakhelyök.
Nincsenek halott dolgok, minden él (...). Nem csak az emberek, az állatok, a madarak. A fa is, a kő is, a bot is és mindenféle gép is. Csak ravaszkodnak, tettetik magukat, mintha nem élnének, de valójában mindent látnak, éreznek, és amikor csak akarnak, mindent saját kedvükre tesznek, nem pedig az ember óhaja szerint.
Facebook
Pinterest