Idézetek a filozófiáról
A filozófiának sincs haszna, ha nem űzi el a lélek szenvedését.
A determinizmus és a szabad akarat ellentmondása azért nem létezik, mert nem ugyanarra a személyre vonatkozik. A determinizmus a külső, a szabad akarat a belső megfigyelő számára létezik. Kívülről minden előre látható. Belülről nézve érvényesül a szabad akarat. Miután pedig a kettő más-más megfigyelőre vonatkozik, nem zárják ki egymást és nem állnak ellentmondásban.
Egyetlen gondolat sem lehet önmaga tárgya.
Nemcsak a politikában, de a tudományok országában is vannak tévtanok, előítéletek, melyek útját állják a valódi fejlődésnek; de itt, mint ott, vannak elszánt akaratú bajnokok is, kik elegendő erőt éreznek magukban, megküzdeni a tévtanok makacsságával, és szembenézni az előítéletek sötét felhőiből czikázó villámokkal. Ezek a politikában szabadelvűeknek, a tudományban materialistáknak nevezik magukat.
A népek és egyes emberek tettei nem egy határokat nem ismerő belső akaraterő következményei, de külső körülmények s a természeti szükségesség törvényei által határoztatnak el.
A jó minden társadalomban más. Egy a társadalmon kívüli entitás nem lehet se jó, se rossz. A társadalom léte, működése szempontjából lehet valamit jónak vagy rossznak tekinteni, de ez a külső entitásról magáról nem árul el semmit.
A szépség nem maguknak a dolgoknak a tulajdonsága, hanem pusztán az azokat szemlélő elmében keletkezik.
Az élet maga az üreshalmaz-axióma. Nulláról kezdődik és nullává lesz. Tudjuk, hogy mindkét állapot létezik, de egyik állapot létezésének sem kerülünk tudatába tapasztalati úton.
Ha egy színész beszél és nem hallja senki, akkor is színész?
A következmény semmi esetre sem lehet nagyobb horderejű, mint az a tétel, amelyből következik.
A tények hangosabban beszélnek, mintsem philosophiai lármával azokat tul lehetne kiáltani.
A tudományos érvek mögött valamilyen gyakorlati tény, tapasztalat, megfigyelés, kísérlet kell álljon. Gyakorlati bizonyíték nélkül a filozófia nem egyéb, mint az emberi elme sikamlós és csapodár szórakozása.
A filozófia nagyon meg szokott nyugtatni, attól alszom el a leghamarább. Talán mert tudatom az unalom elől az álomba menekül.
A logika, a technika, a technológia, a ráció arra való, hogy problémákat oldjon meg. Hogy miért kell bolygatni valamit egyáltalán, az nem racionális probléma.
Ha egy bohóc kijelenti, hogy a törvényszolga nem létezik, holott saját szemével látja, hogy ott áll előtte, akkor jó okkal tartjuk bolondnak. Ha azonban egy filozófus mondja ugyanezt, elvárja, hogy csodáljuk tudását és bölcsességét, amely végtelenül túltesz a közönséges halandók felfogóképességén.
Facebook
Pinterest