Idézetek a felfogásról
Ha azt mondom, hogy a pestist a púposok terjesztik, rémülten döbbensz rá, milyen sok a púpos ember. Mert eddig nem figyeltél fel rájuk. És minél hosszabb ideig hiszel nekem, annál jobban felismered őket. Az eredmény az lesz, hogy tudod, mennyien vannak. És ez az, amit el akartam érni.
Az igazság az, hogy a pokol nem valahol máshol van, és a mennyország sem. A pokol is itt van, és a mennyország is. A pokol és a menny a te hozzáállásodat jelenti az élethez.
A legtöbb keresztény azt gondolja, hogy imádkoznunk kell Jézushoz, ahelyett, hogy mi magunk legyünk Jézus. Jézus nem azért jött a földre, hogy vallást alapítson, és azt mondja nekünk, hogy imádkozzunk hozzá. Azért jött, hogy megmutassa nekünk Atyját, s megmutassa azt is, hogyan tudjuk mi magunkat is felismerni az Atya szemében.
Végül persze mindent átértékelünk. A körjátékokat, az iskolaudvaron. A kincseket, a padláson. Az első csókok szükségességét. A könnyeket. Falra ragasztott szeretők képét. A fotókra feszült mosolyokat. Téged, és téged is. Az érintéseket, melyeket a legvégsőkig bizonygattunk idegeneknek.
Az igazi férfi számára a házasság: misszió. Az asszony számára: kultusz.
Nincsen boldogság a földön (...), az emberek jönnek, mennek, közelednek, távolodnak, örömet várnak, és szomorúságot találnak. A feleség elhagyja férjét, azután rohan utána, mire a férj rohan, menekül előle. Akiket a sors összehoz, később durván elszakítja egymástól, és hiába akarnak ismét egyesülni, kérlelhetetlenül közéjük áll.
Hogyha az ember elolvas egy könyvet, akkor az alakok, akik megjelennek az ember előtt, a táj, a helyszín, az tulajdonképpen két ember alkotása, az íróé és az olvasóé. Az író a szavaival megfogalmazza, világossá teszi, érzékelteti, hogy mire kell gondolnunk, és mi ennek alapján az élettapasztalatunkból fakadó képpel együtt közösen alkotjuk meg (...) bármelyik hőst.
Önmagadat nem lehet megtalálni - mert megvagy. A szabadságot nem lehet megtalálni - mert megvan. Istent nem lehet megtalálni - mert megvan. Csak észre kell őket venni.
A szenvedés is lehet új erőt adó, ha például vezeklés a legnagyobb szégyenünkért, a szeretetnélküliségért.
A bizonyosság csupán munkahipotézisként létezik. Tehát az összes lépés rendben lévő, mégis olykor körül kell nézni, és szemügyre venni magunkat és a tájat, a tájban magunkat és magunkban a tájat.
Őszintének lenni, azt mondják, nehéz. Az emberek nem mernek őszinték lenni, mert úgy tartják, akkor sérülnek. Én az őszinteséget fegyverként használom a mindennapok kommunikációjában. Ha hazudnék magamnak, akármilyen dolgommal kapcsolatban, akkor hazugságot sugároznék az engem körülvevő emberek felé is. Tehát az engem körülvevő emberek is főleg ilyenek lennének. Ez nekem rövid távon lehet jó, hosszú távon azonban nem. Azzal ámítanám magam, milyen sok jó ember vesz körül.
Ha akár csak egyetlen hét is elmúlna anélkül, hogy valakitől ne azt hallanám, hogy a busás fizetésért cserébe csak ölbe tett kézzel malmozok, rögtön arra gondolnék, hogy Isten csodát tett a kedvemért. "Maga aztán nem izzad meg a pénzért", közli velem valamelyik adófizető, "nincs más dolga, mint kényelmesen üldögélni, és a gyerekeket feleltetni". Eleinte még nekiálltam vitatkozni, de most már benőtt a fejem lágya. A tényekkel nincs mit perlekedni, de mint egy okos ember mondta, a téveszmékkel még kevésbé lehet.
Az a meglátásom, hogy többnyire a jelentéktelen esetek adnak lehetőséget megfigyelésre és vizsgálódásra, az ok és az okozat közötti összefüggés elemzésre, amely valóban érdekessé tesz egy nyomozást. A komolyabb bűnügyek általában egyszerűbbek, mivel minél súlyosabb a bűn, rendszerint annál nyilvánvalóbbak az indítékok.
Ha valami jó, azt úgyis fölösleges fokozni, ha pedig valami rossz, az alkoholtól még rosszabb lesz.
Ne akarj mindenáron jó lenni, mert egyrészt nem fog sikerülni, másrészt nem fogják sem megbocsátani, sem megbecsülni!
Facebook
Pinterest