Idézetek az elfogadásról
Eljutottam oda, hogy tudjam, el kell fogadnunk embertársainkat olyannak, amilyenek, genetikai adottságaikkal egyetemben, amelyek meghatározzák a jellemüket.
Add, hogy meglássuk a sivatag minden homokszemcséjében a különbözőség csodáját, és ez adjon nekünk erőt, hogy elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk! Mert ahogy nincs két egyforma homokszem az egész világon, ugyanúgy nincs két egyforma ember sem, akik ugyanúgy gondolkodnak és cselekszenek!
Amikor megtanulunk elcsendesedni, és a saját belső énünkön elgondolkodni, akkor kezdünk el kielégítettséget érezni, és ilyenkor mély elégedettség tölt el bennünket azzal kapcsolatban, amit belül találunk. Sokkal kíméletesebbek leszünk az eredményeinket illetően, és elkezdünk másokat is elfogadni olyannak, akik. Minél inkább képesek vagyunk az elfogadásra, annál gyorsabban találunk harmóniát a kapcsolatainkban. Elkezdünk spórolni az energiánkkal, takarékosabbak leszünk a gondolatainkkal és a szavainkkal. Ezeket kíséri a türelem, a tolerancia, rugalmasság, könnyűség minden vonatkozásban. A csend életművészetet tanít.
Nem születünk egyformának - a természet adta egyenlőtlenséget ki kell egyensúlyoznunk.
Az önmagaddal kapcsolatos negatív érzések végzik a legnagyobb rombolást az életedben, hiszen minden más érzésednél erősebbek. Bárhová mész, bármit csinálsz, magaddal viszed ezeket a negatív érzéseket; minden pillanatodat átszínezik, és mindent bepiszkolnak, amihez hozzáérsz. Olyanok, akár a mágnes: még több elégedetlenséget és csalódottságot vonzanak magukhoz minden dologgal kapcsolatban, amibe csak belefogsz. Ha viszont hálás vagy azért, aki vagy, csak olyan körülményeket fogsz az életedbe vonzani, amelyek hatására még jobban érzed majd magad a bőrödben.
Néha le kell mondanod valamiről, amit nagyon szeretnél, mert azoknak, akiket szeretsz, így a jó.
Aki fekete bárány, ne próbálkozzon fölülemelkedni a neki kijelölt középszerűségen.
Olyannak kell lenned, amilyen vagy, nem tehetsz semmit. A múltat nem lehet meg nem történtté tenni, nem tudod eltörölni egy legyintéssel. Nincs olyan varázslat, amely kitörölhetné. (...) Megtörtént, és megtörtént örökre; most már mindig abszolút marad, lehetetlen megváltoztatni.
Valójában az emberiség csak azon a napon születik meg igazán, amikor az egyént a lázadásában tisztelik.
Az elfogadás egy borzasztó nehéz folyamat. Amikor nemcsak elfogadom, hanem önmagamba befogadom az általam megélt negatívumot. Elfogadom a kiejtett szavakat. Ez az a folyamat, amikor a kimondott szó vérré válik. Brutális fájdalommal jár. Érzi a bőrén mindazt, amit eddig is sejtett, de nem akarta megélni. Ami késik hölgyek (urak), az nem múlik!
Hiszen mások vagyunk, de ez nem gát, ha nyugalomban, békességben, boldogságban, emberségben, szeretetben, szegénységben békén hagyjuk egymást ma.
Csak egyet nem lehet megértetni senkivel, hogy semmit nem lehet megértetni senkivel.
Van pár dolog az életben, amit se irányítani, se megváltoztatni nem tudsz, élned kell vele. Miénk a döntés, hogy feladjuk vagy folytatjuk tovább.
Néha az tud valakin a legtöbbet segíteni, hogy annak, aki a legfontosabb számunkra, nem számít, hogy nézünk ki.
Nem mindenkinek kötelező hátrányos helyzetűek segítését hivatásul vállalnia. De mindenkinek kötelező tudomást vennie hátrányos helyzetű embertársainkról. Ez az első lépés a szolidaritás felé.