Idézetek az életről
Lenni annyi, mint szenvedni. Aki e tudás alól kibújik, a valóság elől való végtelen menekülésben elveszett.
Életet adni lehet, hogy intenzív és misztikus meg minden, de maga a folyamat nem túl kellemes. De ettől még valami csodás kezdete, valami új kezdete, valami váratlané, valami igazé, amit lehet szeretni, ami megváltoztatja az életünket örökre.
Bár többnyire szerfölött kedves az élet, nélküled csak közepes lenne.
Ahogy mindig is hitte, a fájdalom az egyetlen, ami az embert igazán élteti. A fájdalom megmarad, míg a gyönyör mindig elillan, akár egy füstfelhő, ha megpróbálják megragadni. A fájdalom megkeseríti, de úgy tűnik, egyben össze is tartja az életet. Ráébreszti az embert, mennyire kicsi, gyenge és sebezhető is valójában. A fájdalom a legelemibb dolog, ami az embereket előreviszi, összefűzi és megmutatja, milyenek is valójában. Eszükbe juttatja, hogy csak halandók, a természet parányi részei.
Élet: a Teremtő szülinapi ajándéka. Az, hogy beledöglünk, csupán hab a tortán.
Igen, szép és jó élni ma is. Ha fájdalmas is annyi emberi érték és régi szépség pusztulását látni, az értelmetlen, szükségtelen halál borzalmas pusztítását, a gyűlölet eszeveszett tombolását, ami nem tud enyhülni - reménytelenné válni és kétségbeesni sohasem szabad. Mert nem lehet elpusztítani a Földön a halhatatlan Szépséget és nem lehet elüldözni róla a bujdosó Boldogságot.
Jaj, mily sekély a mélység és mily mély a sekélység és mily tömör a hígság és mily komor a vígság. Tudjuk mi rég, mily könnyű mit mondanak nehéznek, és mily nehéz a könnyű, mit a medvék lenéznek.
Mindannyiunknak megvan a magunk saját pokla.
Ifjú szivekben élek s mindig tovább, Hiába törnek életemre Vén huncutok és gonosz ostobák, Mert életem millió gyökerű.
Ha tiszta lapokkal akarunk játszani az életben, akkor a fájdalmas dolgokat is végre kell hajtani. Az életnek velejárója a fájdalom.
A pénz nem véletlenül pottyan az életünkbe. A pénz leginkább az energia különleges formája: minél több energiát fektetünk az élet valóban fontos dolgaiba, annál több pénz áramlik hozzánk.
Valaki egyszer azt mondta nekem: kívánom, hogy álmai még életében váljanak valóra. Azt feleltem erre: - Remélem, nem így lesz, mert ha míg élek, minden álmom valóra válik, halott vagyok. Beteljesületlen álmaink tartanak életben minket.
A bár egy olyan hely, ahol az emberek találkoznak, megosztják egymással, amijük van, és hálásak, mert tudják, hogy nincsenek egyedül. Azt hiszem, az egyszerű emberek hétköznapi megbecsülése számunkra a jövő kulcsa. Tisztában vagyunk azzal, hogy nem vagyunk már gyerekek, és értjük, hogy az élet nem tart örökké. Tudjuk, mit jelent ez. De ma este a világnak ebben az aprócska zugában, apám bárjában fényesen égnek a lámpák. Mert rájöttünk, amit ő nyilván mindig is tudott: az élet nem mindig oszt jó lapokat az embernek, az a fontos, hogy jól játsszuk ki azt a keveset, amit kapunk.
Mindig lehetsz az, ami lenni akarsz. Minden percben, minden másodpercben újra és újra kitalálhatod magad, tudod? Mi vagyunk a saját történetünk, a saját életünk elbeszélői.
Minden szép zene és jó sor egy pillanatra felébreszt. Ne feledd: ha így élsz, te is művész vagy, akkor is, ha nem tudsz festeni vagy verset írni. Az élet művésze vagy. Mert a legcsodálatosabb műalkotás mégiscsak te magad vagy. És az életed.
Az élet egy hazárdjáték... és ha nem veszel részt benne, el fog menni melletted.
Transzcendencia nélkül igazi művészet nincs. Ahogy lélek nélkül nincs élet, és fej nélkül nincs ember.
A lét tegyen rendet, ne a halál!
Ne nézd a dolgok végső okát, ne kutasd a dolgok végső titkát, mert ez sötét és lesújtó. A kis dolgok fénye az, ami az életet átmelegíti. (...) Ne méregesd az életet, hogy tíz vagy húsz évvel rövidebb vagy hosszabb, ez úgyis mindegy ahhoz mérve, hogy milyen sokáig nem leszel a földön -, ne igyekezz kitörni a körből, amelyben élned rendeltetett.
Bánatot és halált hoz a szerelem hiánya, el sem képzelhető nélküle az élet. A szerelem mámorát élvezni kell, különben nem teljesítené élete feladatát.
Korán megtanulta, hogy a sírás nem vezet semmire. Azt is megtanulta, hogy ha bárkinek felkeltette az érdeklődését az élete, és az illető úgymond elkezdett odafigyelni rá, annak sosem lett jó vége.
Sajnos a bankok nem fogadják el az Isten pénzét. De az élet igen. Úgy hívják: öröm. És ez csak akkor bukkan föl, ha megszabadulunk attól a hibás programtól, mely konokul működtet bennünket.
Facebook
Pinterest