Idézetek az életről
Legtöbbünk elé olyatén célokat tűznek ki, mint az iskolák elvégzése és a rendes munkahely megszerzése, utóbbi helyett a lányokkal a kézfogóra és a gyerekszülésre koncentrálnak. Ennyi. Aztán ott áll egy seregnyi ember, diploma a falon, íróasztal egy vállalatnál, két szép srác otthon, és sejtelmük sincs, amúgy mihez kezdjenek magukkal, ezért aztán várni kezdik a halált. Vagy éppenséggel rettegnek tőle. Mert más már nem lehet hátra.
Amíg az embernek dolga van a földön, él.
Az élet más. Sosem olyan, mint amilyennek képzeljük, és nem is olyan, mint amilyennek megéljük. (...) Ha jobbnak éljük meg, mint amilyen, akkor majd kijózanít egy váratlan pillanatban. Ha rosszabbnak, arra ébredünk, hogy az sem tart örökké. Vagy ha mégis, azt már nem érjük meg.
Az élet, mondta egyszer valaki, komédia azoknak, akik gondolkodnak, és tragédia azoknak, akik éreznek. Úgy tűnik, ez az eset egyszerre volt komédia és tragédia, még nekünk is, akik nem sokat gondolkodnak és nem sokat éreznek.
Az emberek éppen azért nem értik az életet, mert olyan egyszerű.
Az élet nem csupán abból áll, hogy az ember felkel, az asztalhoz ül és azután ismét visszafekszik az ágyba.
Kevés ember ér meg többet ötven esztendőnél. És csak egyszer élünk... Kár elszamárkodni ezt az ötven esztendőt...
Az életünk valójában üzenet, melyet Szent Lelkével ír az Isten.
Nem kívánok korszerű lenni. (A Kor olykor lehetne én-szerűbb - de ha nem, hát nem.) Panaszra semmi okom: viszonyunk ilyenre sikerült. Eltűnünk majd, s tűnik korunk velünk
Élvén e világban megnyugodva láttam: öl, hal és terem. - Megy ez, nélkülem
Életed nyitott könyv, amelyből jót vagy rosszat tanulnak az emberek.
Az élet haldoklási folyamat.
Az embereknek nem életük van, hanem életstratégiájuk, ami kevesebb és több, mint az élet. Az ember az az egyetlen teremtmény ezen a bolygón, akinek nincs természetes környezete.
Amikor eljöttem az akadémiáról, olyannak láttam a jövőmet, mint egy, a távolban elvesző, egyenes utat. Mérföldekre elláttam háborítatlanul. De most váratlanul kanyarhoz értem. Nem tudom, mi vár rám, ha megkerülöm, de remélem, hogy a lehető legjobb. A kanyaroknak is megvan a maguk varázsa, Marilla. Még csak sejteni sem lehet, mi vár ránk utána: mennyi zöld ragyogás, vagy lágy, leveleken átszűrődő napfény és árnyék vetődik rá, milyen új tájakon, új szépségeken vezet át, milyen újabb kanyarok, hegyek és völgyek várnak rám.
A hosszú élet titka, hogy kerülni kell a bajt.
Facebook
Pinterest