Idézetek az egyéniségről
Az vagyok, aki vagyok, nem színfolt, hanem egy élet a sok között.
Teljességre vágyom, nem mértéktelen létre. Ez az én játékszabályom, és annyit teszek érte, hogy minden ajándékot és minden kínt úgy adok vissza, ahogy itt bent érint. De szemet szemért játékot nem játszom, mert abban én is elvesztem a látásom.
A divat változik, a stílus örök.
Eddig sem érdekelt, mit brekegnek a hátam mögött. Nyálaznak, mert csak így tudnak könnyíteni az irigységükön. Inkább legyek téma a szájukon, mint olyan szürke madár, akit senki sem vesz észre.
Legyél azzá, aki vagy! Ne azzá legyél, akivé én akarlak tenni.
A külső forma csak átmeneti visszatükröződése annak, aki te belül vagy, ami a lényeged. Ezért nem hagyhat el soha a szeretet és a szépség, míg a külső formák idővel mind elhagynak.
Nem züllök el, hiszen akarat kérdése minden, és társaimban sem az undorítót nézem, hanem meg kell ragadnom azokat a tűnő pillanatokat, amikor az eldurvult és elfásult érzelmek mögül nagyon ritkán, de megcsillan az emberségük.
Nem szükséges megengednünk, hogy más emberek korlátolt véleményei határozzanak meg minket.
Nem volt rossz viszonyom a szüleimmel. (...) De az a helyzet, hogy én soha nem tudtam elengedni magam a társaságukban. Láttam a szemükben, hogy kit látnak bennem, és nem tetszett. Többet láttam magamból a mimikájukon, mint bármelyik tükörben. Egyeseknek van ilyen képessége: ha rád néznek, az arcuk pontosan mutatja, hogy viselkedsz.
Mindig megtarthatod magadnak az egyéniséged egy részét, amihez senkinek semmi köze! Abban a percben, amikor megosztod másokkal a titkaidat, elhajítod az erőd egy részét.
Az egyéniség ott kezdődik, ahol az összehasonlítás véget ér.
Nagyon sok ember másnak szeretne megfelelni, és nem önmagának. (...) És ott kezdődik minden baj, ha nem önmagunknak felelünk meg, hanem másoknak: akkor nem a saját életünket éljük, és nem tudjuk önmagunkat megvalósítani.
Nem az a fontos, hogy mások szerint milyennek kéne lenned, hanem hogy te mi akarsz lenni!
Soha nem voltam hősnő típus. Egyébként a sikeres, mosolygós, egészséges fogsorú emberek számomra nem érdekesek. (...) A sérülékenyebbek, akik bizonyos hibákkal együtt kell, hogy vállalják magukat, izgalmasabbak számomra.
Nem olvashattam a fejére, hogy kitűnni az emberek közül, ahhoz nemcsak fantázia kell, hanem erő is. Lélek, kisfiam, erős lélek. De neked csak szép lelked van. Eszed is, igaz, de az ész, az értelmes fej, az nem azonos az alkotó lélekkel.