Idézetek a döntésről
Egyeseknek az elkötelezettségük a hitük, feláldozzák maguk egy másik személyért, vagy egy elvont eszméért. Számomra az elkötelezettségnek van egy árnyoldala is, egy sötétebb út, ami folyamatosan felvet egy kérdést: milyen messzire mehetek el?
Azt mondják, életünket a döntéseink határozzák meg. De nem a döntéseink különböztetnek meg minket, hanem hogy mennyire tartunk ki mellettük.
Lényegében mindig érzelmi alapon döntünk. Az első érzelmi benyomások eldöntik a vásárlás létrejöttét vagy meghiúsulását. Az érvek csak arra valók, hogy utána bizonygathassuk, mennyire jól döntöttünk.
Az élethez hasonlóan a bosszú is zavaros, és mindkettő sokkal egyszerűbb lenne, ha az agyunk irányíthatná a szívünket. De a szívnek is megvannak a maga indokai, még ha néha éppoly érthetetlenek is.
Amikor az ember megfigyelés alatt áll, kevesebb választási lehetőséget mérlegel, mint ha saját, biztonságos terepén mozogna. A magánszféra felszámolása jelentősen korlátozza az emberi választás szabadságát.
Egy titka van az erény megőrzésének. Nem tenni meg az első ballépést. Az elsőt meg nem tenni - nagyon könnyű; a másodikat meg nem tenni már nagyon nehéz; a harmadikat meg nem tenni már lehetetlen. - S aztán jön a többi.
Olyan sokan vagyunk, akiknek együtt kell élniük azzal, amit tettünk, és amit nem tettünk meg (...). A dolgokat, amelyek nem jól sültek el, azokat a dolgokat, amelyek frankónak tűntek akkor, mert nem láthattuk előre a jövőt. Bárcsak láthattuk volna a következmények végtelen fonalát, amelyeket legkisebb cselekedeteink eredményeztek! De addig nem tudtuk meg, míg a tudás már haszontalanná nem vált.
A helyes utat válaszd, ne az egyszerűt.
Star Wars: A klónok háborúja c. film
A jó szándékot mindig lehet addig csűrni-csavarni, amíg gonoszság lesz belőle. (...) Amikor meghozunk egy döntést, nem csak az okait kell megvizsgálnunk, hanem azt is, hogy mi lehet az eredménye, és hogy nem fogunk-e vele rosszat tenni jó emberekkel.
A sors senkivel sem igazságtalan. Mindannyian szabadon döntjük el, hogy szeretjük vagy utáljuk, amit csinálunk. Ha szeretjük, mindennapi tevékenységünkben megtalálhatjuk ugyanazt az örömöt, amit azok éreznek, akik elindultak az álmaik után.
Az egyéni vélemény nem elég pontos, vagy nem elég következetes, ezért a jó döntéshozatalhoz nélkülözhetetlen a kognitív sokféleség. A változatosság mellett szól, (...) hogy megnöveli a csoport lehetséges jó megoldásainak a készletét, és lehetővé teszi, hogy a csoport újszerűen és többféle módon fogja fel a problémát.
Ha a döntéshozók túlságosan hasonlítanak egymásra világszemléletben és gondolkodási sémában, a csoportgondolkodás foglyai lesznek. A homogén csoportok könnyebben válnak összetartóvá, mint a sokféleséget képviselők. Ahogy mind szorosabban kötődnek a csoporthoz, egyre inkább függnek is tőle, elszigetelődnek a kívülről érkező véleményektől, s így sokkal inkább meggyőződésük, hogy a csoport fontos kérdésekben hozott ítéletei helyesek. Az ilyen csoportok (...) a sérthetetlenség illúziójában ringatják magukat, hajlamosak rá, hogy okoskodva elutasítsák a lehetséges ellenérveket, s meg vannak győződve róla, hogy a véleménykülönbség hangoztatása nem hasznos.
Ha először nem létezik is konszenzus, csupán a látszata, a csoport az összetartozás-érzés által valósággá változtatja a látszatot, s közben eloszlatja a felmerülő kételyeket. Ez a folyamat nyilvánvalóan erőteljesebben működik olyankor, ha a csoporttagok már eleve osztoznak közös gondolkodási sémákban. Minden olyan információt, amely szembemegy a közgondolkodással, elhárítanak, nem vesznek róla tudomást, vagy tévedésnek minősítenek, s a csoporttagok mindig úgy távoznak a megbeszélésekről, hogy megerősítve érzik nézeteiket, és jobban meg vannak győződve az igazukról, mint valaha. A csoportgondolkodás helyzetében a megbeszélés nemcsak hogy nem bátorítja a nyitottságot, hanem ellene is dolgozik.
A vélemény önállósága elengedhetetlen alkotóeleme a bölcs kollektív döntésnek, ugyanakkor ezt a legnehezebb érintetlenül megőrizni. Minthogy a sokféleség elősegíti a függetlenség megőrzését, egy kollektívan bölcs csoport aligha lehet meg nélküle.
Ha a jelet felismerted, ne szarozzál sokat, azonnal lépj a magad útjára. (...) Ha döntésed meghozatalába másokat is be kell vonnod, akkor valójában nem te döntesz, hanem a "többség dönt, egység nyal" képlet érvényesül. Hiszen ha te tudod, mit akarsz, és felismerted a jelet, miért üres fecsegésre pazarolod az energiádat a megvalósítás helyett? Tényként közöld a világgal, mit akarsz, és ne kérdezz! Közöld, és higgyél benne... ja és tegyél érte!
Facebook
Pinterest