Idézetek a döntésről
Az élet rövid. Bármi megtörténhet, és általában meg is történik, szóval nincs értelme ülni és a sok "ha"-n, "és"-en és "de"-n gondolkodni.
Az ember legtöbbször választ, és soha nem néz vissza.
Vannak dolgok, amiket meg kell tenni, akkor is, ha nem szabad.
Ki tudja, hogy mi formáljuk-e a döntésünket, vagy a döntésünk formál minket?
Az embernek olykor választania kell. A világ olykor megköveteli. De ha az ember ismeri önmagát, és ha hű marad önmagához, a választás nem is választás. Be kell teljesítenie sorsát. Azzá kell lennie, akinek született, akkor is, ha iszonyodik tőle.
Attól ember az ember, hogy meggondolja magát.
A felnőtté válás nehéz döntésekkel jár együtt, és ha helyesen cselekszünk, az nem feltétlenül jelenti, hogy jó is nekünk.
Néha, mikor látod a határt, úgy gondolod, jó ötlet átlépni - amíg meg nem teszed.
Néha ki kell erőltetni a jó döntéseket.
Ha először nem szánod rá magad, később még nehezebb.
Ritkán fordul elő, hogy kétkedjem, vagy megbánjam valamilyen tettemet, a munkám rendszerint kizárja, hogy magam hozzak döntést, és ha nem döntesz, akkor nincs mit megbánnod. Boldog, aki helyett minden döntést mások hoznak meg: nincs mit meggyónnia.
A végső lökést mindig az ösztöneim adják.
Számos döntésünk a szokásaink eredménye. Ezek közül néhányat örököltünk, másokra akarva-akaratlanul szüleink kondicionáltak bennünket nevelési eszközeikkel.
Dönteni könnyű. A következményekkel való együttélés a nehéz.
Soha nem késő, hát ma megteszem, s eldobom a régit, hogy új legyen. Egy ugrás csak, s mennyi változás. Hát jó, kicsit fáj, de csak így lesz más. Soha nem késő, hát ma megteszem, s eldobom a régit, hogy jobb legyen. És bár még védtelen szívem így, a lét ilyen szép soha nem volt még.