Idézetek a boldogságról
Ne várd el, hogy könnyebb legyen az élet! Egyszerűen csak határozd el, hogy boldogabb leszel!
A boldogságot fokozni erényes cselekedet; a rosszat szaporítani bűn.
Tegyél másokat boldoggá és te magad is boldog leszel, és ha ezt teszed, általad teljesedik be Isten akarata.
Az ember az én föladásával lelhet rá a legmagasabb rendű, legtartósabb örömre az életben. Ami pedig a halált illeti, a halál adja az élet értelmét.
Valaki azt kérdezhetné, miért vágyik az ember (...) fejlődésre. Aki fölteszi ezt a kérdést, talán nem tud eleget az örömről.
- A boldogságnak több fajtája létezik (...). Egyes fajtáihoz nem kell bizonyíték. - Mint például a napfelkeltéhez? - Pontosan. (...) Egy napfelkeltében egyszerűen nincs semmi szomorú.
Az emberek végső soron (...) nem attól boldogok, hogy éppen ki a miniszterelnök, vagy hogy milyen volt a búzatermés, hanem attól, hogy rendben van-e a magánéletük, van-e társuk, akivel megoszthatják az életüket. A párkeresés óriási kihívás, és épp erre nem készítjük fel a gyerekeket.
Az élet egy jó nagy kukkoló. Kifigyeli, ha boldog valaki.
Itt arról van szó, hogy ha ma este az ágyadra ülne a halál, és azt mondaná, "no fiam, jöttem érted!", akkor milyen lelkesen próbálnád lebeszélni, hogy elvigyen. Lehet, hogy csendben odasúgod neki, hogy "jaj, de jó, hogy jöttél, már alig vártalak, végre megszabadulok minden nyűgömtől!". Ez a nulla életkedv. De lehet, hogy azt mondod, nagyon lelkesen, hogy nekem még ezt és ezt kell csinálni, én még ezt akarom az élettől, ezt akarom a nőktől, még meg akarom szerezni a Nobel-díjat, könyvet akarok írni, s meggyőzöd a halált, hogy még várjon egy kicsit. Ha valami olyat csinálsz, amit élvezel, akkor nem akarod, hogy vége legyen.
Idesodródtam, aranyba, hőbe, ide az áldott mezőbe. Semmi bajom, csak más a tekintetem, s néha a szívem fölé téved kezem.
A boldogságot nem szabad halogatni, hanem meg kell ragadni.
Az összes társadalmi berendezkedés közül, amelyek az őskortól a görög antikvitásig és az után létrejöttek, egyik se tudta megadni azt, amit a görög antikvitás megadott az állampolgárainak: hogy egyszerre, egyidejűleg lehettek intelligensek és boldogok. Minden más társadalom csak azt a választási lehetőséget kínálta és kínálja fel még ma is a polgárainak, hogy lehetnek intelligensek és depressziósak, vagy boldogok és hülyék. Lehet választani! De egyidejűleg nem kaphatják meg a kettőt.
Méltónak lenni a boldogságra, az a nehéz.
A boldogság nem érkeztünk célállomása, hanem az utazás mikéntje.
Minden emberi lény, akár fogyatékos, akár nem, igyekszik képességei legjavát nyújtani, és ha boldogságra törekszik, meg is fogja lelni a boldogságot.
Facebook
Pinterest