Idézetek a boldogságról
Az embernek mindig az okozza a legnagyobb örömöt, ami nem kötelező.
Vannak az életben pillanatok, melyekből csak egy emlék marad lelkünkben: az, hogy boldogok valánk.
A boldogság nem valami globális jelenség. Élvezem a napsütést, szeretem a virágokat, örülök a kutyámnak. Apró örömökből áll össze az egész.
Őszintén szólva, nem hiszem, hogy boldogságra teremtett állatok vagyunk. Mi szaporodásra teremtett állatok vagyunk. Ami boldogságot találunk az életben, azt magunknak köszönhetjük.
A boldogság lépcsője a kielégítendő egyéni szükségletek hierarchiájára épül. Minden alsóbbrendű szükségletet ki kell elégíteni, mielőtt magasabb fokra hágunk.
Mi ketten igazán hűséges jó barátai tudtunk egymásnak lenni jóban, rosszban. (...) Az ember boldogságát csak az dönti el, ami lelkében van. Élhetünk egy és ugyanazon környezetben és mégis egészen más világban.
Sokan még javában élnek, mikor boldogságuk már befejeződött; örömeiket elügyetlenkedik, mert nem élvezik, csak mikor már régen továbbmentek, szeretnének visszafordulni.
Nem a sikeres ember boldog, hanem a boldog ember lesz sikeres.
A legnagyobb ajándék, amit valaki másnak adhatsz, a saját boldogságod.
Talán nem a boldogságra születtünk. Lehet, hogy az öröm az elért dolgok mennyiségétől függ, mint a család, a gyerekek, egy hű férj, esetleg egy jó munkahely. Eszerint a boldogság attól függ, mennyire vagyunk ennek tudatában, és mennyire adunk érte hálát.
Jobb, ha az ember sosem ismeri meg az igazi boldogságot, mint hogy utána élete végéig úgy kelljen élnie, hogy tudja, mit veszített.
Minél kevesebbet foglalkozol azzal, hogyan nézel ki, annál több időd marad arra, hogy élvezd az életed.
Mások hálája fellelkesíti és örömben tartja a szívet.
Egyedül az számít, hogy boldogok és egészségesek azok, akiket szeretsz. Minden más csak szórás a fagylatkelyhen.
A boldogság anatómiája ma is ugyanaz, mint száz vagy ezer esztendővel ezelőtt.
Facebook
Pinterest