Idézetek a boldogságról
A végtelen boldogság nonszensz, nem lehet az emberi természet ismerete alapján értelmezni. Ábránd - mint az, hogy nagy és hatalmas leszek, és visszafelé pörgetem a földgolyót...
Azt, hogy mitől vagy boldog, nem lehet megmondani. Mert nem kell hozzá semmi. Ha valaki válaszolni tud a mitől kérdésére, már nem boldog, csak örül.
Az embernek folyamatosan nevelnie kell magát arra, hogy az a nap, ami éppen van, szép, meg kell benne találni azt, ami örömet szerez.
Azt mondják, a siker azt jelenti, hogy egyre feljebb ível az életünk. Az igazság azonban az, hogy a boldogság gyakran akkor köszönt be, ha előtte lefelé vezet az utunk a zűrzavar és a bánat felé.
A tudós boldogságközpontját nem a pénz, hanem az új felismerése és annak elismertetése hozza izgalomba.
A vidámság ugyanúgy eljuttat bizonyos "metafizikai szintekre", mint ahogy a "mély irodalom".
A jó-érzés, a jól-lét az egyedüli mérce - mindenben a világon.
Amikor önzésből akar valaki pénzt vagy hatalmat szerezni, a boldogság illúziójának kergetésére pocsékol energiát ahelyett, hogy az élet adott pillanatában élvezné a boldogságot.
Világnézettől függetlenül a lelke legmélyén mindenki boldogságra vágyik, és ha átérezzük ezt a közös vonást, azzal mintegy kapcsolatba lépünk másokkal.
A boldogság nem egyszerűen csak jó, hanem egészségesebbé is tesz bennünket! Hát nem fantasztikus?
A boldogság a szív mosolya. Ez vagy sugárzik az emberből, vagy nem. Vagy éppen benne van, áthatja a lényét, vagy nincs, és akkor nem lehet mit tenni.
A boldogság - legegyszerűbb és egyben legmélyebben gyökerező vágyunk - révén az égvilágon mindent át lehet alakítani, amitől félünk, és amin változtatni szeretnénk.
A földi mennyországra nem rátalálni kell, hanem mellette dönteni.
A boldogság a sikernek nem csupán következménye, hanem oka is.
A boldogságot úgy érzi magában az ember, mint valami csupa íz gyümölcsöt.
Facebook
Pinterest