Idézetek a boldogságról
Nem az a hős, aki sárkányokat öl meg, hanem az, aki egyensúlyban van. Aki kidekázza, hogy kívül-belül mindenből pont annyi legyen benne, amennyi a harmonikus létezéshez szükséges. Ez tényleg heroikus feladat. Viszont ebben az értelemben mindannyiunk előtt nyitva áll a hőssé válás nagyszerű lehetősége. Még a legnehezebb életválságokban is.
A legnemesebb boldogságforrások egyike, amikor már nem mi számítunk, hanem mások.
Az emberek azt gondolják, hogy valami vagy valaki szükséges a boldogságukhoz. Azt hiszik, a varázslat egy tárgyban vagy egy személyben rejlik. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Mindenünk megvan hozzá, hisz a varázslat bennünk lakik. (...) Csak te dönthetsz úgy, hogy boldogan élsz... és nem kell hozzá más, elég annyi, hogy lélegzel, látsz, hallasz és szeretsz.
Nincs az a pénz, amiből őszinte mosolyt lehet venni. Nincs az az otthon, mi társ nélkül valódi örömöt okozna.
A gyerekeket kondicionálni kell a boldogságra, arra, hogy jól érezzék magukat, ezt tanítani kell.
Az élet még bánatban is szép, jó a világon élni, akárhogy él is az ember.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Az ember csak a baját szereti számon tartani, a boldogságát nem tartja számon. Ha kellőképpen számba venné ezt is, azt is, akkor azt tapasztalná, hogy el van ő látva mind a kettővel.
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
Mindnyájan megérdemeljük, hogy a lehető legcsodálatosabb életet éljük.
Hagyj fel azzal, hogy valaki mástól várod a boldogságodat! Ne várj arra, hogy virágokat kapj, Isten adott neked magokat, ültesd el őket, és neveld fel a saját virágaidat.
Ez az élet igazi öröme: elhasználódni egy célért, amelynek nagyszerűségét mi magunk ismertük föl, és teljesen megőrlődni, mielőtt még a szemétdombra hajítanának bennünket: hogy természeti erő lehessünk, ne pedig szenvedésekből és fájdalmakból összerótt, önző, lázas, nyomorult kis ember, aki panaszkodik, mert a világ nem annak szenteli magát, hogy őt boldoggá tegye.
A boldogság a napkelte a kikötő felett. A fagyi a kánikulában. A hullámok a hangja az utca végéből. Ahogy a kutyám hozzám bújik a kanapén. Esti séták. Remek filmek. Viharok. Egy jó sajtburger. A péntek. A szombat. Még a szerda is. Ha a vízbe dugom a lábujjam.
Milyen érdekes, hogy amikor az ember teljesen átadja magát a boldogságnak, minden más megszűnik létezni a számára.
Meg kell dolgoznod azért, hogy a családod boldog legyen veled. Nem megy másképp. A boldogság nem pottyan az öledbe, mint a mesében.
Az életnek sohasem azok a legértékesebb pillanatai, melyekben nagyon jól vagy nagyon rosszul érezzük magunkat.
Bár a belső boldogság a különféle életesemények hatására kilendülhet a nyugvóállapotából, rendszerint visszatér az eredeti alapszinthez.