Idézetek az álmodozásról
Bocsásd meg nékem, Élet, te sok jajjal kemény, Az álmokat, de lásd, oly jó ha még terem Pár ábránd, elfeledni: ezer fejszés teren Mint ritkúl drága erdőnk: ember, hit és remény...
Az utálatosok azt mondják majd, amit akarnak, de a gyűlölet sose állítson meg abban, hogy kövesd az álmaidat.
A beteljesületlen álomnál csak egy rosszabb van, ha az álom beteljesül, de csak futólag.
Felesleges az elmúlt vagy soha el nem jött álmokon gondolkodni, s helyette olyanokat kell beengedni, amik valósággá is válhatnak.
A fantáziatevékenység egyfajta pótszer, melynek érthető és világos funkciója van: egérutat kell adnia a valóságból.
A titkos ábrándozás olyan tevékenység, mely minden helyzetben kéznél van, és abban segít, hogy akár az egyedüllét, akár a kétségbeesés, akár a kiábrándultság érzelmi állapota megszűnjön.
Nem baj, ha nagy álmotok van. Ha az álmotok össze is törik, a darabjai még mindig nagyok maradnak.
A mi lenne, ha, a mi lett volna, ha, vagy minek kellett volna történnie, vagy mi lehetett volna - mind csak erőpazarlás. (...) Persze, ha semminek nincs értelme, még az is abszurd, hogy az ábrándozást tekinti ellenségnek.
A legszánandóbb az emberek között, ki álmait ezüstre és aranyra váltja.
Sem az álom nem lehet túl nagy, sem pedig az álmodó túl kicsi.
Az álmodozás (...), lágy és termékenyítő, ezernyi alvó csírát ébreszt bennünk. Játékosan anyagot gyűjt a jövőnek, s képeket a tehetségnek.
Nem ölheti meg az álmait, de az álmai megölhetik magát.
James Bond: Halj meg máskor c. film
Úgy vagyunk a távolsággal, mint a jövendővel! Nagy, derengő egész nyugszik a lelkünk előtt, érzésünk elmosódik benne, mint a szemünk, és jaj! vágyódunk egész lényünket odaadni, egyetlen, nagy isteni érzés minden gyönyörével telítődni. - És jaj! ha odasietünk, ha az Ott-ból Itt lesz, minden mindig ugyanaz, és benne vagyunk a szegénységünkben, korlátaink rabságában, és lelkünk tovább eped az elillant enyhülésért.
Párhuzamosan élsz... önmagaddal. Minden nap felkelsz, elkészíted a reggelit, felöltözöl, munkába indulsz. Dolgozol, bevásárolsz, mosol, főzöl, takarítasz. Gyermeket nevelsz. Minden nap ugyanazt, minden nap ugyanúgy. Unalmasan, belefásulva. És álmodozva. Mert van egy másik életed. Amit sokan észre sem vesznek talán. De a tiéd az is. Sőt, igazán az a tiéd. Álmaiddal, vágyaiddal, érzéseiddel. Időnként, titkos szobádban előveszed féltve őrzött álomkabátodat, magadra veszed, és álmodsz. Álmodod azt az életet, amit élhetnél is.
Jöttem a Gangesz partjairól, Hol álmodoztam déli verőn, A szívem egy nagy harangvirág S finom remegések: az erőm.
Facebook
Pinterest