Vers
Rühellem a talmi szókat
a partról okoskodókat.
Örökkön jó szelet ígérnek
részvét mosoly
a háborgó vízben
fuldoklónak.
Ők mindent megúsznak
sosem hajóznak.
Látlak szelidnek, látlak szépnek,
Csunyaságnak, gyönyörüségnek,
Látlak mindenkinek.
Látlak keserűnek, gonosznak,
Tisztának és vériszaposnak,
Látlak mindenkinek.
Gyűlöllek, mert ÉN sosem lehetek TE,
gyűlöllek, mert nem vághatom szemedbe,
hogy ne szeress, mert gyűlöllek, eressz el,
hagyj magamra ádáz gyűlöletemmel -
gyűlöllek, mert a szerelmeddel ölsz.
Gyűlöllek addig, amíg meggyűlölsz.
Azt szeretem benned, amit nem akarsz nekem adni,
magányodat szeretem és lelked kételyeit.
Nem tud elülni a szívem.
Arcod látása nélkül egyre küzdök
keserves, meddő, parttalan vízen.
Elrejtőzöl
tán előlem? Már nyomod se leljem? Hogy' lehet e felhős órák terhét elviselnem?
Messze nézek, egyre leslek, mindig, mindenütt kereslek; sóhajom panaszkodón száll,
szellő búgja búsan. Ó, miért váratsz meg engem lent a kertkapuban.
Aki vár,
didereg, mint a sár,
szemében
homály,
és fél, és remél.
Azután sem jöttél,
nem is vártalak,
csak néztem az eget
hátha kisüt a nap
és játszva
a járdán csak
peremkőre lépve,
mentem óvatosan,
sután, és remélve.
Csak az tud élni, ki mindig nevet,
Kinek a lelke élettől vidám,
Kiből kicsordul minden szeretet
És himnuszt zeng az élet hajnalán.
Ki minden könnyből szivárványt fakaszt
Az élet sínjén győztesen robog,
Minden szikláról virágot fakaszt?
Csak az tud élni: aki mosolyog...
Miért száradt ki a folyó, miért?
Gátat vontam rá, hogy enyém legyen,
Ezért száradt ki a folyó, ezért.
Béke veled, béke szívem.
Válni kell, váljunk szelíden.
Teljesülés ez a bús út.
Nem halál. Mondj néma búcsút.
Bánatunkból dal, mesés lesz,
vágyunkból emlékezés lesz.
Csapkodj hát, csapkodj, ostorozva bölcsen,
hogy amit megfogadtam, ne felejtsem,
mert aki éltét hazugságba veszti,
a boldogságtól magát elrekeszti.
Nem téved el, mint én magamban,
aki csak egyfélét akar;
rajtam bosszút állt a zavar,
mert mindent ismerni akartam.
Már esteledik a világ;
időm oly gyors és oly kicsi!
Csak egy isten van: én vagyok;
csak egy bűn: nekem ártani.
Facebook
Pinterest